“Anya, rosszat álmodtam!” – Mindent a gyerekkori álmokról

Mire jók az álmok?

A mai napig nincs olyan elmélet, amelyik egyértelműen megmagyarázná, hogy miért is álmodunk. A tudósok sokféleképpen magyarázzák az álmok jelentőségét, az azonban vitathatatlan, hogy mindannyiunkat érdekel, hogy mi történik velünk, amíg alszunk, és mit jelentenek az álmaink. A leginkább elfogadott elméletek szerint az álom segít feldolgozni azt a rengeteg információt, amivel napközben találkozunk, csökkenti a szorongást, és ezen keresztül biztosítja a pihenést és a nyugalmat, valamint gyermekeknél hozzájárul az agy fejlődéséhez és az érzelemszabályozás megtanulásához.

Az álmodás veleszületett képességünk, bár a gyermekek kevesebbet álmodnak, mint a felnőttek, és csak 2-3 éves koruktól képesek beszámolni róla. A kisgyermekek álmaiban inkább állatok szerepelnek emberek helyett, maga az álmodó ritkábban szerepel az álomban, és gyakoribb, hogy az aznap történteket változtatás nélkül újraálmodják.

Boszorkányok és álomfogók

Piaget, a híres fejlődéslélektannal foglalkozó pszichológus kíváncsi volt, hogy mit gondolnak a gyerekek, honnan jönnek az álmok. Megkérdezett különböző korú gyerekeket, és azt találta, hogy a kisebb gyerekek szerint az álmok a szobában vannak, a jók és a rosszak egyaránt, és éjszaka meglátjuk őket.
Mivel nem tudják még megkülönböztetni a valóságost a fantáziától, előfordulhat, hogy úgy mesélnek nekünk az álomról, mintha megtörtént esemény volna, amiben mi is ott voltunk, tehát tudnunk kellene róla. Óvodáskorban értik meg, hogy az álmodás belső folyamat, megtanulnak különbséget tenni a valóság és a fantázia között, és megértik, hogy nem látunk bele egymás gondolataiba és álmaiba, és a szülők nem tudnak róla, mit álmodnak a gyermekeik, még akkor sem, ha szerepeltek az álomban.

Érdekes, hogy az álomfogók indián hagyománya jól tükrözi a gyermekek korai álomelméleteit. Az amerikai őslakosok pókhálóhoz hasonló tárgyakat készítettek, ezeket kövekkel, tollakkal és csontokkal díszítették. Az álomfogó feladata az volt, hogy megvédje a gyerekeket a rossz álmoktól, amik a hitük szerint a szobába keringnek és fennakadnak a hálóban.

De mitől vannak rémálmaink? Felnőttkorban is rémálmokhoz vezet, ha nehéz helyzetbe kerülünk, félünk valamitől, vagy hirtelen változások történnek az életünkben, bölcsődés- és óvodáskorban, amikor a gyermek először kerül ki a család védett közegéből és ismerkedik meg a kinti világgal, természetes, hogy zaklatottabb lesz. Ennek köszönhető, hogy gyermekkorban gyakoribbak a rémálmok, és amíg ez nem befolyásolja komolyabban gyermekünk életminőségét, természetesnek számít.

Mivel segíthetünk, és mivel nem?

Mivel a kisebbek még nem tudják elkülöníteni a valóságot és a fantáziát, jobb, ha nem néznek olyan meséket és filmeket a tévében, amitől megijedhetnek. Ne csodálkozzunk, ha rémálmai vannak a gyermekünknek, ha este túl sok, számára értelmezhetetlen és rémisztő jelenetet lát. Szerencsésebb, ha az estének megvan a maga napirendje, ami fokozatosan vezet az elalváshoz. Olvassunk klasszikus meséket, ezek sokat segítenek abban, hogy a gyerekek megértsék a világot, és az érzelmek működését. Ha a gyermek kéri, olvassuk el újra és újra ugyanazt a mesét, beszélgessünk róla.

Elalvás előtt ne adjunk a gyerekeknek koffeintartalmú vagy más serkentő italt (például fekete vagy zöld teát). Hagyhatunk egy kis fényt a szobában, ha gyermekünk ezt igényli, és hozzuk tudomására, hogy a közelben vagyunk, ha szüksége lenne rá.

Ha rémálmai vannak, sokszor elég, ha megnyugtatjuk, megöleljük, és vele maradunk, amíg vissza nem alszik. Legyünk nyitottak arra, hogy meghallgassuk, amit mondani szeretne, de ne gyakoroljunk rá nyomást, hogy elmondja, mit álmodott, és ne találgassunk, mert a gyerekek hajlamosak olyan válaszokat adni, amit hallani szeretnénk.

Reggel, ha még emlékszik az álmára, beszélgessünk róla, kérjük meg, hogy rajzolja le. Ez sokat segít abban, hogy megküzdjön az álomban megjelenő szorongással vagy dühvel. Megkérhetjük arra is, hogy mesélje el, hogyan lenne jó vége az álmának.
Természetesen mindenkit nagyon érdekel, hogy mit jelentenek az álmok, de ne akarjuk álmoskönyvekből megfejteni gyermekünk álmait, mert sok félrevezető információval találkozhatunk, és téves következtetésekre juthatunk. Ha nyitottan végighallgatjuk, amiről gyermekünk mondani szeretne, már épp eleget tettünk.

Amikor segítség kell

Ha gyermekünk hetente többször álmodik rosszat, nehezen vigasztalható, ugyanazt a témakört álmodja, valószínű, hogy tartós feszültség van jelen az életében. Figyeljünk rá, hogy mi történik vele napközben, észre lehet-e venni valamilyen összefüggést a történtek és az álmok között, tehetünk-e valamit, hogy megnyugtassuk. Előfordulhat, hogy nem tudjuk, mit tehetnénk, ekkor kérjük nyugodtan szakember segítségét!

Van egy speciális rémálomtípus, ami éjfél körüli, hangos sikoltozással kísért felriadással jár, a gyermek a pánik tüneteit mutatja, láthatóan nincs teljesen ébren, nem tudja elmondani, mit álmodott, nem lehet megnyugtatni, vigasztalni, és másnap nem is emlékszik arra, hogy mi történt. Ezt a rémisztő jelenséget pavor nocturnusnak nevezzük, és többszöri előfordulása esetén feltétlenül forduljunk szakemberhez, mert a lelki okok mellett testi tünetek (légzési nehézség) is állhatnak a háttérben.