Kedves dr. Gerevich József!
Köszönöm, ha válaszol. Próbálom tömören megfogalmazni problémám. Állandó lelkiismeret-furdalásban élek. Nagyon megterhelő. Amiatt szorongok folyamatosan, hogy másként, jobban kellett volna nevelnem a fiaimat. Több szeretetet, odafigyelést stb. kellett volna adnom… miért nem vettem akkor ott észre, hogy nem jó egyiküknek az az iskola, amit választott… hogy nem tudtam megvédeni másikukat a válás traumájától, mindkettejüket a nagymama halálának fájdalmától… szóval rengeteg olyan van, amit mai tudásommal egészen másként csinálnék. Az ok… a fiaim szorongósak, túl jók… inkább visszahúzódók, túlzottan intelligensek, és a mai világ nem igazán kedvez a finomabb lelkű embereknek, mint amilyenek ők… én nagyon értékes embereknek tartom őket… de mostanában beszélnek már arról, mi és milyen rossz volt a gyermekkorukban, és ez rémesen fáj, hogy nem vettem észre… és okolom magam, hogy jobb sorsuk lenne ma, ha másként neveltem volna őket… mit lehet tenni, mert a borzasztó az, hogy 20 év előtti dolgokat már nem lehet jóvá tenni… igaz?
Köszönettel: Adrienne
Dr. Gerevich József válaszát itt olvashatjátok, katt!
