Az esti felolvasószeánszok alatt számtalanszor eszembe jutott, hogy vajon a meseírók gyerekei milyen könyvet visznek oda apához vagy anyához; vagy ha már egyedül olvasnak, akkor mi az, amit nem tudnak letenni.
Varró Dani – két kisfiú, Misi (4) és Jancsi (1,5) apukája
Az óvodás Misi a Maszat-sorozat könyveit szereti a legjobban, mert könnyen azonosulni tud a főszereplővel. A könyvben lévő rajzok pedig annyira megtetszettek neki, hogy tulajdonképpen a Nem, nem, hanem kötethez ő választotta az illusztrátort, Agócs Íriszt.
Ezen kívül Misinek az Egy torkos szörnyeteg című számolóskönyv nagy kedvence még, nagyon sokáig mindig ezt választotta. Kívülről tudja persze, idézni is szokott belőle.
A kedvenc társasjátéka is szörnyes, és szereti azt játszani reggeli közben, hogy sárkánycsalád vagyunk, és királylányokat reggelizünk. Ilyen rettenthetetlen. Ha valamitől mégis megretten, a számolás valahogy megnyugtatja, például az oviban a kezdeti beilleszkedésnél mindig elszámolt valameddig, mielőtt a többiekkel elvegyült volna, és a játszótéren is volt olyan, hogy megtetszett neki egy idegen kismotor, és kijelentette, hogy »Háromig számolok, aztán elkérem«” – meséli nagyfiáról Varró Dani.
“A másfél éves Jancsi nem válogatós, minden könyvet szeret… eldobálni, széttépni…” – írja róla a nagymamája. Ezt az apuka is megerősíti, és hozzáteszi: Jancsinak még nincs külön kedvenc meséje, de ő is meghallgatja sokszor türelmesen, amit Misinek olvasunk. Különösen megörül, ha az illusztrációkon szerepel cica, ilyenkor boldogan fel is kiált, hogy “cica!”. Úgyhogy talán a Pettson és Findusz a kedvence (amit Misi is nagyon szeret), mert abban sokszor le van rajzolva Findusz, aki egy cica.
Kádár Annamária – egy 9 hónapos kislány anyukája
Kádár Annamária neve egybeforrt az érzelmi intelligencia fejlesztését támogató Mesepszichológia című könyvvel, amelyben Lilla és Tündérbogyó segítő meséivel kulcsot adunk gyermekünknek a problémás helyzetek kezeléséhez.
Annamária kislánya, Lilla Maja hamarosan a 9. hónapot tölti: “Ő a szívünkben született, örökbe fogadtuk. Pont olyan, mint amilyennek megálmodtam: gyönyörű, aktív, érdeklődő, a világra, új ingerekre nyitott.
A kicsi már pár hónapos korától imádja az ölbeli játékokat, a ritmikus mondókákat és mozgásokat. Kedvenc mondókája: »Ez a világ olyan kerek, akárcsak az illaberek. Kerek is meg gömbölyű, ez a világ gyönyörű!«”
Nagy kedvencük Varró Dániel Badar állathatározó című verse, főleg Kárász Eszter mesezenekarának tolmácsolásában.
Lilla egyszerűen odavan a tarka rajzokkal díszített, különleges fogású “lukas” könyvért, a Mit mond a bagoly? És a többi állat? című lapozóért, amelyben kedves és félelmetes állatok hangjait ismerhetjük meg.
Berg Judit – négy gyerek, Vilmos (6), Dalma (10), Bori (11) és Lilla (15) anyukája
Berg Juditnak, a Rumini és számos más könyv szerzőjének négy gyermeke van, akik nagyon szeretnek olvasni.
A kis Vilmosnak a Torzonborz, a rabló a kedvence, amelynek most jelent meg a folytatása, Torzonborz újabb gaztettei címmel.
Torzonborz, a rabló pofátlanul ellopta nagymama zenélő kávédarálóját, amit a kis unokák, Paprika Jancsi és Vitéz László próbálnak visszaszerezni.
Ezen kívül Vilmos számára Titi történetei is megunhatatlanok. Az írónő, Annie M. G. Schmidt annyira népszerű volt Hollandiában, hogy úgy nevezték: Hollandia igazi királynője. Titi kalandjai ott egy kötetben jelentek meg, nálunk sorozatként lehet beszerezni, melynek első része Titi a toronyház tetején.
Dalma az állatos mesékért van oda, legutóbb Lázár Ervin Tüskés varabinját olvasta, ami nagyon tetszett neki, habár kötelező olvasmány volt. Ezen kívül az Idődetektívek sorozatot is bújja Borival együtt. A sorozat minden kötetével időutazásban vehetünk részt: egy titkos ajtón keresztül visszarepülünk a múltba, ahol az idődetektívek egy-egy megoldandó rejtéllyel találkoznak. A sorozatot olvasva játékosan ismerkednek meg a gyerekek a történelem egy-egy fontos eseményével.
Bori kedvenc olvasmánya A kis Nicolas, amelyben egy kisdiák és barátainak kalandjain nevethetünk. A történetek során a zseniális humorral megáldott szerzők váratlanabbnál váratlanabb helyzetekbe repítik hőseiket. A varázslatos világban a gyerekek éles szemmel, egy kicsit kajánul, de mindig szeretettel néznek a nagyokra, a felnőttek pedig éretlen módon intézik ügyes-bajos dolgaikat.
Lilla a Percy Jackson fantasy műfajú regénysorozatra van rákattanva. “Csak azt sajnálom, hogy nem én találtam ki” – mondta a történetről Berg Judit. Ez a regény a görög istenek mai világban élő gyermekeinek a kalandjait meséli el.
Percy, egy 12 éves hiperaktív és diszlexiás fiú, akiről kiderül, hogy Poszeidónnak, a tenger istenének fia, emiatt folyton meg kell küzdenie a köztünk élő szörnyekkel és titánokkal.
A sorozat Amerikában annyira népszerű, hogy már film is készült belőle.
Both Gabi meseíró – három gyerek, Berta (11), Elza (9) és Ármin (7) anyukája
Mindannyiuk visszatérő nagy kedvence Shel Silverstein: Lafkádió, az oroszlán, aki visszalőtt; és Shelby bácsi állatkertje – A Cakk-fogú Cnyekker és más badar bestiák című könyve.
Varró Dániel elementáris erejű fordításának köszönhetően magyarul is élvezhetjük ezeket a kivételesen jó és teljesen abszurd szövegeket.
Az észt alkotó, Andrus Kivirähk: Sári, Samu és a titkok című könyve kívülről jelentéktelennek tűnik, ám belül igazi kincset rejt. “Azt hiszem, ez a legjobb gyerekkönyv, amit valaha olvastunk. A teljesen elvarázsolt történet egy teljesen elvarázsolt, amúgy hétköznapinak tűnő család mindennapjaiba vezet minket. Mélységes emberismeret és elképesztő humor jellemzi minden sorát” – dicséri a könyvet Gabi.
Timo Parvela finn író minden könyvét nagyon szeretik: A Miú és Vau sorozat különösen kedves a szívünknek: bölcs, humoros, mélyenszántó és rövid meséket olvashatunk estéről estére a két jó barát együttéléséről. A Játszótér-trilógia néven is ismert Körhinta, Mérleghinta és Szerencsekerék című végtelenül letisztult szövegfolyam a humort és a költőiséget sem nélkülözi. Közelebb visz bennünket egymáshoz, és önmagunkhoz” – vallja Both Gabi.
Berta aktuális kedvence az Időfutár. A pörgős, izgalmas és színvonalas regényfolyam könyvként ugyanúgy megállja a helyét, mint a rádióban hangjátékként.
Nagyon sokszor előkerül a könyvespolcról Zalán Tibor Rettentő görög vitéze, Jeney Zoltán Rév Fülöp-sorozata, Szabó Borbála Elvarázsolt gyerekekje, Dániel András mindegyik kötete, valamint Berg Judit Alma – a Sötét Birodalom című regénye is.
A külföldi szerzők közül David Walliams arat óriási sikert a lányoknál, akik általában egy nap alatt szokták elolvasni a műveit (Gengszter nagyi, Milliárdos fiú, Patkányburger, Büdöss Úr). Az Anyukamesék Szergej Szedovtól soha nem porosodik a polcon, mert igen sűrűn forgatják.
Darvasi László – a fia, Áron, 20 éves
Darvasi Lászlót is megkerestük, már csak azért is, mert egy korábbi, a kortárs meséket ismertető cikkünk után sok hozzászólás érkezett, hogy a Trapiti-könyveknek is a legjobbak között a helyük. Nos, Darvasi László első meseregényét Áron fiának írta, de mára a kisfiú már 20 éves lett, így a népszerű szerző inkább az olvasókörútjain tapasztaltakról beszélt.
Szerinte a mai meseírók nem tudják felvenni a versenyt a filmmel, a videóval és a mozival, mert a mai generáció a vizuális üzenetekre vevő. Úgy látja, a kisiskolások még fogékonyak a könyvekre, egy-egy interaktív irodalomórán is meg lehet őket mozgatni, de 5. osztálytól sokukat beszippantja a számítógép.
A fiánál az olvasás örömét a Harry Potter-sorozat hozta vissza: mindenki azt olvasta az osztályban, és ciki volt nem tudni, hogy mi történik a hősökkel. Mostanában Leiner Laura gimis sorozata ilyen népszerű a fiatalok körében.
És hogy mit olvassanak a kisiskolások? Darvasi László ajánlása alapján Tóth Krisztinát, Varró Dánielt, Kiss Ottót, Kukorelly Endre-verseket és Szijj Ferenc mesekönyveit: Szuromberek királyfit, vagy a Zöldség Anna és a beszélő póniló című mesét.
