Jó dolog az apás szülés biztosan, de én sosem vágytam rá. Számtalan oka lehet ennek, de az egyik legfőbb, amit racionálisan nem is tudnék magyarázni, hogy úgy éreztem, amikor már elkezdett foglalkoztatni a terhességem alatt a szülés gondolata, hogy azt szeretném, ha ebben a helyzetben egy nő lenne velem. Valahogy erre vágytam, és aztán az éles helyzetben is úgy éreztem végül: jól döntöttem.
Nem volt semmiféle extra, különleges és misztikus kapcsolat köztem és a szülésznőm között a terhesgondozás alatt, de például mindig meg tudott nyugtatni Aztán a szülésnél pedig valami egészen furcsa közös burokba kerültünk.
Két kiugró emlékem van, az egyik, hogy egy adott ponton együtt táncolunk a szülőszobában (így próbáltuk “kigravitálni” belőlem a gyereket), illetve kicsit később egy speciális technikával forgatott, hogy spirálisan kicsalogassa a lányomat. Mint később megtudtam tőle, ezt Ina May Gaskin könyvéből tanulta már rég, ősi bábatrükk. És láss csodát, az én – azóta is – lassúdad édes lányom ki is jött szépen, pedig lehet, más már elunta volna a velem való bíbelődést. De egyébként ez az az élethelyzet, ahol nincs előre főszabály, és érzékeny rendszerben mozognak a szereplők. Egy kedves barátnőm ugyanezzel a szülésznővel, de háttérben egy másik orvossal nem tudta megélni ezt az élményt.
A dokit csak a végén láttam
Szóval nekem jó volt minden, ahogy volt. A dokit nem sokat láttam, a végén elkapta a gyereket, és a nevét közösen adtuk. Pont olyan volt, ahogy szerettem volna: intézményben, de a lehetőségekhez mérten háborítatlanul, leginkább a szülésznőm segítségével. Ezért örültem nagyon, amikor megjelent a hír, alacsony rizikójú terhességnél hivatalosan is vezethet szülésznő terhesgondozást.
Itt azért több kérdés is felmerül, mi számít alacsony rizikójúnak? Ha az első várandósságokat is ide szeretnék sorolni, az azért leszűkíti a kört. Illetve mi a helyzet akkor, ha ugyan nem az első babát várja az édesanya, viszont 35 év felett szül. Erre egyelőre még nem találtam egzakt szabályokat, csak pár bizonytalan infót.
Ki az alacsony rizikójú?
A jogszabály szerint csak az alacsony rizikófaktorú terhességeket kísérheti szülésznő, cukorbetegség, szívpanasz, korábbi császármetszés, lombik-terhesség, korábbi spontán abortusz vagy anatómiai eltérés mellett továbbra is csak orvos.
Persze van, akit az orvos jelenléte nyugtat meg, nekik erre továbbra is lesz lehetőségük. Viszont az is tény – mondja Csetneki Julianna, a Magyar Ápolási Egyesület szülésznői szekciójának elnöke –, hogy a szülésznők képzésén is kellene változtatni, ma ugyanis kevés olyan kollégája dolgozik, akire a főorvos rá tudná bízni az olyan technikai dolgokat, mint a gátmetszés vagy a gátsebvarrás. Na igen, ez például egy keményebb kérdés, én is ezen gondolkodtam, fogalmam sincs, a szülésznőm ezt meg tudta volna-e csinálni?
Az ötlet viszont alapvetően jó, mert – valljuk be – egy komplikációmentes terhesség és szülés alatt sem az orvosra hárul a legnagyobb feladat. Hanem a szülő nőre. És persze a szülésznőre, aki oroszlánrészt vállal a folyamatból. A mostani változás “mindössze” azt legalizálja, hogy a szülésznő hivatalosan is végigkísérheti a kismamát a kilenc hónapon, beírhat a “kiskönyvbe”, végezhet belső műszeres vizsgálatokat, értékelheti például a szívhangeredményeket. Mindezt eddig is megtehette, de az orvosnak kellett ellenjegyeznie.
Már évek óta működik
A Magyar Bábaszövetség elnöke szerint viszont azért nehézkes a folyamat, mert a huzavona most is azon megy, mi számít alacsony rizikójú terhességnek. “Simán lehet, hogy egy alacsony rizikójú terhességből hirtelen magas rizikójú lesz, ahol szükség van orvosra. De többen azt szerették volna például elérni, hogy pusztán amiatt, mert valaki az első gyerekét várja, már magas rizikójú terhesnek számítson” – mondja Kerekes Panni.
Az sem teljesen értelmezhető, hogyan lehet az, hogy a Jahn Ferenc Kórházban eddig is tökéletesen működött ez a rendszer, mint ahogy ezt egy korábbi szüléstörténetnél is megtaláltam. Tehát eddig a kórház dönthetett volna ebben a kérdésben?
Ebben a kórházban évek óta vezetnek szüléseket önállóan szülésznők, sőt, ha a leírásból jól értelmeztem, a terhesgondozást is kézben tarthatták. “Ez a gyakorlat annak köszönhető, hogy a korábbi osztályvezető főorvos haladó szemléletű doktor volt, aki lehetőséget és teret engedett a szülésznőknek. Én rendszeresen dolgozom külföldön, ahol sosem értik a szakemberek, hogy lehet, hogy nálunk ahány kórház, annyi szabály. Központi szabályozás kellene, nem pedig az, hogy ha megy a főorvos, dől a rendszer” – panaszolja a Bábaszövetség elnöke.
Azt sem tudom, ha a jövő héttől életbe lép a jogszabály, a gyakorlatban hogyan fog ez kinézni? Kicsit attól félek, ha odatotyognék a régi szülésznőmhöz, hogy pozitívat teszteltem, és szeretném, ha ő végezné a gondozásomat nem, feltétlenül tudná egészen pontosan, hogyan is kell eljárnia.
Szóval megint van egy jogszabály, amiről most még nem dönthető el, hogy akár a hajunkra is kenhetjük, vagy valóban választási lehetőséget kínál.