Napi mese: Málnaszüret Mackófalván

A langyos nyári napsugár bekukucskált az ablakon, és megcsiklandozta Barnabás orrocskáját. Mackónk előbb félálomban megdörzsölte arcát, aztán egyszer csak kinyitotta a szemét. Barnabás kiszállt kiságyából és az ablakhoz ment. Ahogy lenézett a kertbe, meglátta a hatalmas kosarakat, melyeket Mackópapa készített elő. Erről eszébe jutott, milyen izgalmas eseményre is készül ma az egész mackócsalád.

– Málnaszüret! – rikkantotta el magát, s hangjára megéledt az egész gyerekszoba. Berni és az ikerlányok álmosan dörgölték szemüket. Ám Barnabás nem hagyta őket újra elszunyókálni.

– Menjünk gyorsan a konyhába! Tudjátok, ma fogjuk leszüretelni a sok finom málnát – mondta, s ezzel leszáguldott a lépcsőn. A konyhában Mackómama és Mackónagymama már a reggelit készítette. Barnabás mancsot mosott, és már neki is látott kedvenc reggeli kakaójának. Eközben Mackópapa lehozta a többi bocsot is, és alig tíz perc múlva boldogan falatozott az egész mackócsalád.

Reggeli után a szülők és nagyszülők vállukra vettek még néhány kosarat, a gyerekek pedig apró játék kosarakat kaptak. Néhány perc gyaloglás után elérkeztek egy apró ösvényhez, mely kedvenc málnásukhoz vezetett.

– Gyerekek – mondta Mackópapa komolyan –, a málnát mindannyian szeretjük, ezért jöttünk szüretelni, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a bokroknak szúrós ágaik vannak. Így a legjobb lesz, ha én igazítom nektek el az ágakat, így könnyebben hozzáfértek. És mindenki vegye fel a védőkesztyűt!

– Nekem nem kell – okoskodott Barnabás –, úgy sokkal több szemet tudok összegyűjteni, ha nincs rajtam a kesztyű!

Mackópapa ismerte már fiacskáját, aki bizony gyakran ellenkezett. Még egyszer elmondta, miért kell a mancsokra kesztyűvel vigyázni, ám utána nem győzködte tovább Barnabást.

A mackók elkezdték gyűjteni kosarukba a piros málnaszemeket. Mackómama a két kislánnyal együtt keresgélte a legszebb gyümölcsöket, Mackónagymama és Mackónagypapa a sűrűbb részekre is bemerészkedtek, nekik nagy tapasztalatuk volt már a szüretelésben. Mackópapa Barnival és Bernivel dolgozott együtt. Mackópapa az igazán nagy szemeket óvatosan Barni és Berni szájába tette, akik hangosan kacagtak, mert mindkettőjük arca perceken belül élénkpiros színű lett a málna levétől.

Persze ők is szedegették kicsi kosárkáikba a gyümölcsöt, ám Barni kesztyű nélkül, igencsak nekibátorodva dolgozott. Nem telt el negyedóra, és egyszer csak mackónk keservesen feljajdult.

– Papa, valami megszúrt! – kiáltotta és mancsát szája elé kapta.

Mackópapa rögtön a segítségére sietett. Óvatosan megvizsgálta Barni mancsát, majd sóhajtva így szólt.

– Belement egy kis tüske, Barni, ezt azonnal ki kell szednünk.

– Papa, nagyon szúr – sírdogált Barnabás, akinek persze nyomban elment a kedve az egész málnaszürettől.

Ekkorra odaérkezett Mackómama is, akinél mindig volt kötszeres doboz.

– Add ide a mancsod, kicsim, először lefertőtlenítem, utána gyorsan kihúzom a tüskét. Ne félj, észre sem fogod venni – mondta és bekente kisfia tenyerét hűsítő balzsammal.

– De nem fog fájni, Mama? – pityergett Barnabás.

– Dehogy, kicsim, ne félj, máskor is szedtem már ki tüskét.
Ezzel Mackópapára kacsintott, aki, hogy Barnabás ne figyeljen a mancsára, mutatott neki egy kis katicabogarat, mely a kosár tetején mászkált. Barnabás odafordult, és ebben a pillanatban Mackómama egy gyors mozdulattal már ki is húzta a tüskét kisfia mancsából.

– Kész is vagyunk – mondta mosolyogva. – Ugye, észre sem vetted?

– Nem is fájt, Mama. Azért bekötözöd?

– Persze, gyere, teszünk rá egy kis kötést.

Így aztán Barnabás egyik kezén egy kis kötéssel, másikon pedig már védőkesztyűvel folytatta a munkát.

Amikor a nap a legmagasabbról sütött le rájuk, és nagyon meleg lett, a mackócsalád árnyékba húzódott. Mackónagymama kosarából előkerültek a finomságok, melyeket még reggel csomagolt. A fáradt medvék ettek, ittak, majd egy puha takarón kicsit szunyókáltak is. Kora délután indultak haza, hogy a frissen szedett málnát mihamarabb a jégszekrénybe tegyék. Másnap pedig igazi málnás finomságokat készítettek.

Telegdi Ágnes: Barnabás meséi – Mackóházi finomságok. Megjelent a Ring-Color Kft. gondozásában, a szerző illusztrációival.