Baba

Napi mese: Bögremese

Mindennap olvashattok egy mesét a Nők Lapja Cafén. Ha nincs épp tippetek esti mesére, akkor azért, ha inspirálódni szeretnétek új könyvekkel kapcsolatban, akkor azért, de legfőképpen azért, hogy békés és szép legyen a nap lezárása.

A Bögre büszke volt rá, hogy Apu reggelente belőle issza a Kávéját. Mindenki tudta, hogy ő Apu bögréje, ő a kedvence, ezért a Bögre nagy tiszteletnek örvendett a rokon bögrék és a konyha többi lakójának körében.

A Bögre élete a megszokott kerékvágásban telt: az éjszakát a konyhaszekrényben töltötte a rokonai között, majd reggel Apu megragadta, és már töltötte is belé a meleg Tejet. Apu ugyanis Tejjel itta a Kávét, s ez ellen a Bögre sohasem berzenkedett. Egyébként Kávé vagy Víz, neki végül is mindegy volt. A dolgok normális menete szerint Apu Kávét és Cukrot is tett a Tejbe.

Egyik reggel azonban különös dolog történt: fura zajok ütötték meg a Bögre fülét…

A Kávé kezdte a visítást:

– Nem, nem akarok belemenni a Tejbe!

Erre meg, mintha csak valami ragályos kórról lenne szó, a Cukor is rázendített:

– Nem, én sem akarok belebucskázni a Tejbe! Hagyjanak engem békiben!

A Bögre haragra gerjedt:

– Mi bajotok van? Megbolondultatok? Hiszen finom Kávé lesz belőletek! Nem tehetitek ezt a Tejjel, pláne nem Apuval!

De a Kávé és a Cukor csak fújta a magáét:

– Hogyisne! Pukkadjon meg a Tej! Nem akarok vele találkozni!

Szerencsére a Kanál észnél volt, és nem hagyta ennyiben a dolgot.

– No, gyertek csak, aranyoskáim! Ki hallott már ilyet, hogy a Kávé és a Cukor nem akar találkozni a Tejjel?

– Hohó! – intette a többieket a Kanál, és azzal előbb a Kávéból, majd a Cukorból is merített egyet-egyet, és hogy a két pimasz alak meg se tudjon szólalni többé, jól el is keverte őket.

Még szerencse, hogy Apu mindebből semmit sem vett észre. Örült, hogy ott gőzölög az orra előtt a Kávé, és szép lassan elkortyolgatta az egészet.

A Bögre szerette, ahogy Apu iszik belőle, de igazság szerint az sem volt ellenére, ha már elfogyott belőle a Kávé, és bögreteste üresen maradt, de még mindig melegség járta át. Megelégedettséggel töltötte el a tudat, hogy Apu jókedvűen indulhat el otthonról a munkába.

Alig kezdett el mélázni mindezen, amikor maga a Kanál kergült meg. Összevissza táncolt az asztalon, majd egy cseles és alattomos mozdulattal egy ottfelejtett, félig használt papír zsebkendőt emelt fel, és dobott bele a Bögrébe. A Bögre szinte levegőt sem kapott a felháborodástól: ekkora szégyent!

Napi mese: Bögremese

Bömbölni kezdett, de a pernahajder Kanál ahelyett, hogy egy picit is magába szállt volna, és azonnal eltávolította volna a papír zsebkendőt, ide-oda szaladgált a terítőn. Előbb egy szilvamagot, utána egy használt gyufaszálat is a zsebkendő után hajított. Aztán elbújt a Kávé doboza mögé, és ott kuncogott, még csak nem is leplezte széles jókedvét.

A Bögre próbált ide-oda mocorogni, de saját erejéből nem bírt megszabadulni a sok ocsmányságtól, amit a Kanál beledobált. A Kávétól és a Cukortól hiába várt segítséget. Még a Virág jöhetett volna szóba, de a Virág már meglehetősen hervadt volt, és inkább az ablakon át beáradó napfény felé pislogott, s nem a papír zsebkendővel, szilvamaggal és kormos végű gyufával tele tömött Bögrét figyelte. Tudta, egy reménye maradt csak: megvárni Aput, aki majd ki takarítja, elmosogatja, és visszateszi a szekrénybe.

Amikor Apu hazaért, felettébb csodálkozott, mi történt kedvenc Bögréjével.

– Kitkat! – kiáltotta, mert szent meggyőződése volt, hogy csakis huncut leánykája művelhette ezt a rendetlenséget.

A kislány előbb sűrűn pislogott, majd elvigyorodott.

– Dehogyis én tettem! A Bögre éhes lett, és a Kanál megetette. Láttam!

Ezen Apu jót mulatott, és megcirógatta Kitkat fejecskéjét.

– Na gyere csak! Fogjuk ezt a rusnya Kanalat, és kaparjuk ki szegény Bögréből a malacságokat, jó?

A kislány apró keze elől már nem tudott elmenekülni a Kanál. Megadóan tűrte, ahogy a Bögrét általa szabadították meg mindattól, amit belelapátolt.

A mosogatóban együtt áztatták le magukról e különös nap minden izzadságát. A Bögre visszakerült a helyére, a szekrénybe, a rokonai közé, a Kanál pedig a fiókba.

Még sokáig nem aludtak el, mégis úgy tűnt számukra, mindezt csak álmodták.

 

A mese Méhes Károly Mindig ez a Kitkat! című könyvében jelent meg. Illusztrálta Horváth Ildi

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése