A tücsök meg a légy lakodalma
(népköltés)
Megunta már a tücsök:
egyedül cirpelni,
ölelgette a legyet,
el akarta venni.
– Elvennélek, te kis légy,
ha kicsi nem volnál…
– Hozzád mennék, te tücsök,
ha görbe nem volnál…
Megvolt a nagy egyezség,
lagzit csaptak rája,
olyan cécót, híre ment
hetedhétországba.
Farkas volt a mészáros,
három ökröt vágott,
azontúl meg malacot
tízet is lerántott.
Kutya is a küszöbön
borsot akart törni,
macska is a konyhában
szakács akart lenni.
Odaugrott a hörcsög,
násznagy akart lenni,
mellé ugrott az egér,
társa akart lenni.
Gólya volt a prímás,
szúnyog a szekundás,
büdös bogár a bőgős,
zöld béka a flótás.
Dudázott a denevér,
farkas fújta farkát,
előugrott a majom,
roptatta a pulykát.
Dühbe jött a cinege,
megfogta a sörkét,
cibálta az üstökét,
pofozta szegénykét.
A dongó a darázzsal
földön verekedett,
sose láttam fullánkot
még olyan mérgesnek.
Odaugrott a varjú,
bíró akart lenni,
úgy megvágta egy vén tyúk,
föl se tudott kelni.
Nincs szebb madár
(népköltés)
Nincs szebb madár, mint a lúd,
nem kell néki gyalogút.
Télen-nyáron mezítláb
nevelgeti a fiát.
Még szebb madár a kánya,
a világot bejárja,
mégsem kopik csizmája,
megkíméli a szárnya.
Mégis legszebb a fecske,
odaszáll az ereszre.
Eresz alatt csicsereg,
irigylik a verebek.
Jaj, de büszke a kakas,
hogy a feje tarajas.
Ha jóllakik, azt mondja:
sóra, fára nincs gondja.
Egy zsák mák
(népköltés)
Hátamon a zsákom,
zsákomban a mákom.
Kilyukadt a zsákom,
kihullott a mákom.
Hátamon a zsákom,
zsákomban a mákom,
mákomban a rákom,
kirágta a zsákom,
kihullott a mákom,
elszaladt a rákom.
Kiment a ház az ablakon
(népköltés)
Kiment a ház az ablakon,
benne maradt a vénasszony.
Zsúpot kötött a hátára,
úgy ballagott a vásárra.
A rókának nincs nadrágja,
mert a posztó nagyon drága.
Ha a posztó olcsó volna,
a rókán is nadrág volna.
Jerünk, jerünk vendégségbe,
három hétig tart egyvégbe.
Vigyünk el egy rosta vizet,
a nagyharang majd megfizet.
Sült malac ott strázsát álljon,
sült ökör utcán sétáljon.
Szarva közt kalácsot hordjon,
két csípőjén kulacs lógjon.
