A mesterséges megtermékenyítés sikerességét megalapozó tápoldattal kapcsolatos kutatásokat több mint két esztendőn keresztül folytatták, a projekt végén pedig világszinten is áttörést jelentő szabadalmakat jelentettek be.
A mesterséges megtermékenyítés sikerességi aránya ma világszinten 34-35 százalékos, azaz száz, a programban résztvevő nő valamivel több mint harmada jut el a szülésig. A lombikbébi-programokban ugyan szinte minden pácienstől képesek egészséges petesejtet nyerni, tudnak létrehozni embriót, ám a beültetéseket követő napokban ezek kétharmada nem lesz életképes.
A pécsi kutatások azt érintették, hogy a nem életképes embriók milyen okok miatt képtelenek az életben maradásra. Többek között hormonális elváltozásokat, anyagcserezavarokat, sejtalaki, genetikai eltéréseket vizsgáltak az egy cseppnyi tápoldatokban, amelyekben beültetés előtt a petesejt, illetve az embrió fejlődik. “Találtunk egy olyan fehérjét az embriót körülvevő tápoldatban, amelynek magas aránya mindenképpen sikertelenségre utal, tehát jelentős mennyiségben való kimutathatósága esetén feleslegessé válik az embrió visszaültetése” – mondta az egyetem rektora.
Az új pécsi felfedezésnek köszönhetően Bódis József szerint a lombikbébi-program sikerességi aránya meghaladhatja 50 százalékot a későbbiekben. A rektor hozzátette: még nem lehet megmondani, hogy a fehérje magas arányát kimutató technikai háttér mikor lesz ott a lombikbébi-programmal foglalkozó intézményekben, de utalt arra, hogy a következő hónapokban partnereket keresnek a felfedezés gyakorlati alkalmazásához.
A projekt eredményei közé tartozik, hogy tíz szabadalmi bejelentést nyújtottak be Magyarországon, Európában és az Egyesült Államokban. Az egyik értelmében már a beültetést megelőzően meg tudják állapítani a születendő gyermek nemét, ami nemhez kötődő örökölhető, súlyos betegségek szempontjából fontos.
