Az immunrendszere védelmében az újszülött csecsemőnek mindössze három dolgot kell feltétlenül megtennünk: megfelelően tápláljuk a babát, sokat napoztatjuk, és lehetővé tesszük, hogy megkapja a fontos védőoltásokat.
A táplálás
Egy újszülött számára az anyatej tökéletes “védőital”, mert tartalmaz minden olyan anyagot, amely a gyermek fejlődéséhez szükséges, és egyúttal számos fertőzéssel, betegséggel szemben is védettséget nyújt a babának, aki ekkor még nem számíthat saját immunrendszere védelmére. (Természetesen azok az anyák, akik nem tudnak szoptatni, tápszerrel pótolják mindazokat az anyagokat, amik a baba fejlődéséhez kellenek. A mai tápszerek megfelelően biztosítják a baba fejlődést, még ha 100 százalékban nem is képesek kiváltani a mellből történő táplálást.) Ma már egyértelműen állást foglalnak a szakemberek a mellből történő táplálás mellett, és azt tanácsolják, a lehető leghosszabb ideig engedjük a csecsemőt szopni, akár egy évig, vagy még tovább. Emellett persze fél éves kortól lassan már el lehet kezdeni megismertetni szilárd táplálékkal is a kicsit.
Amikor elérkezettnek látjuk az időt, hogy az anyatej mellé más ételeket is adjunk a babának, fontos, hogy megfelelő vitamintartalmú ételeket válasszunk. A vitaminok és ásványi anyagok ugyanis a szervek, az idegrendszer fejlődéséhez éppúgy nélkülözhetetlenek, mint az erős immunrendszer kialakításához. Az olyan gyümölcsök és zöldségek, mint az édesburgonya, a narancs, az áfonya, az alma, a brokkoli vagy a répa lépésről lépésre bevezethetők az étrendbe (hogy melyikkel mikor javasolt elkezdeni az etetést, arról itt találsz egy táblázatot), és amellett, hogy finomak, rengeteg fontos vitamint, ásványi anyagot és antioxidánst tartalmaznak. A C-vitamin például, amellett, hogy sejtvédelmi funkciót lát el, és megelőzi a káros anyagcsere-termékek képződését, a vas felszívódását is segíti.
A vas nélkülözhetetlen a megfelelő vérképződéshez, és az oxigén szállításában és a sejtek energiacseréjében is részt vesz. Nélküle a gyermek gyengébb, enerváltabb lesz, és a különféle fertőzéseket is könnyebben elkapja majd. Vas a dió- és mogyorófélékben, teljes kiőrlésű gabonákban, sötétzöld levelű zöldségekben (sóska, spenót) és a májban található nagyobb mennyiségben.
Ezek mellet még nagyon fontos a tejtermékekben található cink és a kalcium, a káposztából, brokkoliból, karfiolból beszerezhető jód, és az izomfejlődéshez, szívműködéshez fontos magnézium bevitele ugyanúgy, mint probiotikum tartalmú joghurtoké vagy a B-, E-, H- és A-vitaminoké. Az A-vitamin megvédi a sejteket határoló sejtmembránokat a szabad gyökök támadásaival szemben, fokozza a csecsemőmirigy működését, segít a szervezetnek ellenállni a fertőzésekkel szemben, és növeli a fehérvérsejtek számát, aktivitását. Ezenfelül fontos szerepe van látás és a jó szem kifejlődésében, a test növekedésében, valamint a bőrt is védi a hámszövetek épségéért is felelős. Kiváló forrásai: a csukamájolaj, a marhamáj, a nyers édesburgonya, a tojás és az olajos halak, de a sárgadinnyéből is hozzájuthat a gyermek kisebb mennyiségben.
Napozás a D-vitaminért
A napozás azért fontos, mert ez a legjobb és legtermészetesebb forrása a nélkülözhetetlen D-vitaminnak, ami a csontok fejlődésében játszik komoly szerepet. D-vitamin hiányában alakul ki a rettegett angolkór például. Elegendő napfény hatására azonban a bőr elkezdi termelni ezt az anyagot 20 perc napozás már elegendő is a napi D-vitamin-szükséglet kielégítéséhez, de mivel ez napfényhez kötött folyamat, a téli hónapokban a felnőttek és gyermekek túlnyomó része szenved a hiányától. Ilyenkor más külső forrást kell igénybe venni, ami lehet például a tojás, vagy a hal, vagy D-vitamin-tartalmú készítmények.
Az oltások
Szerencsére a fontos védőoltásokat nem kell külön kérni: azokra pontosan meghatározott protokoll szerint rendszeres időközönként sor kerül. Vannak, akik kétkednek az oltások hatásában és hasznosságában, de tény, hogy ezek nélkül a mai gyermekhalandóság még mindig középkori szinten állna. A védőoltások ugyanis “megtanítják” a csecsemő immunrendszerét, hogyan ismerje fel a veszélyes, tipikus, erősen fertőző baktériumokat, melyek betegségeket okoznak (például gyermekbénulás, szamárköhögés és kanyaró). Ezen felismerés drámaian csökkenti az ilyen fertőzések fejlődését.
