Mit számít egy kis lisztérzékenység?
A glutén (a különféle gabonákban megtalálható két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke) bevezetésének mikéntje a baba étrendjébe azért lényeges kérdés, mert ha túl későn vagy túl korán kerül az étlapra ez a fehérjekeverék, illetve a mennyisége nem optimális a hozzátáplálás alatt, akkor a gyermek hajlama a lisztérzékenységre (coeliakia) jelentősen megnőhet. És akkor? – kérdezik sokan, akik szerint ismét csak egy újabb, eltúlzott dologról van szó, hiszen korábban nem is volt napirenden a lisztérzékenység témája, mégis milyen szépen felnőttek a gyerekek. Minden bizonnyal akkor is voltak lisztérzékeny emberek, csak épp nem tudták, hogy emiatt vannak a következő tüneteik:
• nagy tömegű, laza széklet, hasmenés, fogyás, puffadás;
• következményes vérszegénység, gyengeség, fáradékonyság;
• gyermekkorban a növekedés elmaradása, alacsony termet;
• szimmetrikusan eloszló, erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén;
• ataxia (akaratlagos mozgások hibás koordinációja), idegbántalmak;
• alopecia areata (foltokban jelentkező kopaszság);
• pikkelysömör;
• ismeretlen eredetű májenzim-emelkedés is a lisztérzékenység tünete lehet.
A lisztérzékenység tehát számos kellemetlen tünettel jár, és maga a kezelése is csak kényelmetlen megszorítások, élethosszig tartó gluténmentes diétával lehetséges. A beteg kénytelen lesz lemondani azokról a finomságokról, amik a következőket tartalmazzák: búza (liszt, búzacsíra), rozs, korpa, árpa, maláta, tönkölybúza, durumbúza. Így nem szerepelhet az étrendben egy sor kenyérféleség és péksütemény, de nélkülözni kell a sör, a whiskey, a vodka, és gin élvezetét is. Hát ezért jobb elkerülni a lisztérzékenységet, és megtenni néhány óvintézkedést már a kisbaba táplálása során azért, hogy ne alakulhasson ki a betegség.
Így kell a glutént bevezetni
A nemzetközi és a hazai ajánlások szerint a glutén bevezetését az étrendbe a 4. hónap után és 7. hónap betöltése előtt kell elkezdeni a kisbabáknál. Akár előtte, akár utána találkozik a gyerek először gluténtartalmú ételekkel, az jelentősen megnöveli a lisztérzékenység kialakulásának kockázatát. A “Szoptatásért” Magyar Egyesület – az Egészségügyi Világszervezettel és az európai ajánlásokkal egyetértésben az az ideális, ha hat hónapos koráig csak anyatejet eszik a gyermek, és ezután kezdődik meg a gluténhoz szoktatás. Ha túl nagy mennyiségben kap a baba glutént a fenti időszakban, az tovább emeli a coeliakia megjelenésének esélyét, viszont, ha a glutén bevezetése alatt és után is folytatott szoptatás – ami akár a kétéves korig is eltarthat – csökkenti a lisztérzékenység esélyét. Összefoglalva tehát az következő szabályok szerint kezdjük bevezetni a glutént a baba étrendjébe:
• Először 4 hónapos kora után, de még a 7. hónap előtt kapjon gluténtartalmú élelmiszert a baba.
• A fenti hozzászoktató időszakban csak kis mennyiségben adjunk gluténtartalmú élelmiszert a gyermeknek (például heti 3-4 alkalommal egy kis kávéskanálnyi búzadarát vagy gabonapépet).
• A glutén bevezetése alatt és után is lehetőleg folytassuk a szoptatást.
Milyen ételekkel szoktassuk a babaszervezetét a gluténhoz?
Glutén számos gabonafélében megtalálható, így alapvetően búza-, árpa- vagy rozslisztből készült ételekkel vágjunk bele a hozzászoktatáshoz. Lehetőleg mellőzzük az olyan készítményeket, amelyek tejport vagy cukrot tartalmaznak. Jó megoldás lehet a házi készítésű babakeksz, a tej- és cukormentes kekszek és babapiskóták vagy a különféle gabonapépek, de akár a főzelékbe is keverhetünk egy kiskanál lisztet, ha pedig éppen nincs más kéznél, adjunk a gyerek kezébe egy sima vizeszsömlét, amit kedvére majszolgathat. Ugyanez már nem érvényes a kiflire, mert abban rendszerint tej is van, a különféle magos, “bonyolultabb” péksüteményeknek pedig túl sok az összetevőjük, ami a hozzátáplálás kezdetén a babának még nem előnyös.
