Mit tegyünk, ha laktózérzékeny a kisgyermekünk?

A tejcukor érzékenység rendszerint egyéves kor után szokott előjönni a gyerekeknél, és a tünetei nagyon hasonlóak a tejallergiához azzal a különbséggel, hogy jóval enyhébbek. Ilyen esetben is előfordul hasfájás, hányás, hasmenés és puffadás, viszont a tejallergiával szemben nem jelentkeznek ekcémás tünetek, bőrkiütések és nehéz légzés. Míg az allergiát ez utóbbi tünetekről könnyű azonosítani, addig a tejérzékenységről szóló diagnózist csak alaposabb orvosi vizsgálat (például genetikai tesztek) után lehet kimondani, ugyanis a tejérzékenységet nem lehet allergiatesztekkel (ellenanyag-vizsgálattal) kimutatni.

El is múlhat idővel

Ha felmerül a tejcukor érzékenység gyanúja, forduljunk orvoshoz. Nem kell azonban elcsüggedni, ha be is igazolódik ez a gyanú a vizsgálatok után, mert a laktóz intolerancia nem jelent súlyos korlátokat a gyermek életére nézve, csupán odafigyelést igényel, amikor az étrendjét összeállítjuk. Egy tejcukor érzékeny kicsi “étlapjáról” nem kell teljes mértékben kihúzni a tejtermékeket, csupán korlátozni kell azok mennyiségét, és egyénenként változik, hogy mennyit ehet meg ilyen táplálékokból anélkül, hogy az érzékenységgel járó tünetek jelentkeznének.
Ezenkívül reális opció az is, hogy ez a laktóz intolerancia csak átmeneti jellegű, és csupán a bélnyálkahártya sérülése miatt jelentkezik, ami általában valamilyen vírusos fertőzés következménye, és néhány hét után elmúlik. Ez alatt viszont szükség lehet teljesen tejmentes diétára is.

Mitől alakul ki?

A tejcukor érzékenység kialakulásának oka, hogy a bélrendszerben lévő laktáz enzimek (amelyek a tejcukor lebontásáért felelősek) nem, vagy csak csökkentett “üzemmódban” működnek. A laktózra érzékeny gyerekeknél ezért jellemző, hogy magában a tejet képtelenek elfogyasztani, illetve a fogyasztása után kialakul náluk a haspuffadás, hányás és hasmenés, viszont ha kis mennyiségben, más ételekkel keverve – például kakaóval – isszák meg, akkor nem jelentkeznek ezek a tünetek. Ilyen esetben csak arra kell ügyelni, hogy kevesebb tejet igyon a gyermek és azt is olyan formában, ami az emésztésének megfelelő. 

A laktózdiéta

A laktóz intoleráns gyerekeknek tehát egyfajta diétát javasolnak általában az orvosok. Ez rendszerint úgy néz ki, hogy 3-4 héten át teljesen tejmentes étrenden kell élniük, majd ezután fokozatosan bevezethetők az egyes tejtermékek – például a sajtok és savanyított tejféleségek. Az érett, félkemény és penészes sajtok kímélőbbek, mert alacsony a tejcukortartalmuk, viszont a zsíros, ömlesztett sajtok, a tejföl, a tejszín és a vaj fogyasztásában már óvatossága van szükség – ezekből ajánlott csak mértékkel etetni a gyermeket. A diéta fontos részét képezi a magas kalciumtartalmú élelmiszerek fogyasztása is. Ilyenek például a kelkáposzta, a hüvelyesek, a dió, a mandula, a mogyoró, a szójakészítmények (pl. a tofu) és a lágy, ehető csontú halak, mint a szardínia, a makréla vagy a lazac.

Praktikák laktózérzékeny kisbabák etetéséhez

Ha kiderül egy babánál a tejcukor érzékenység, akkor körültekintően kell megválasztani az ételeket, és vásárlások előtt alaposan el kell olvasni az egyes élelmiszerek csomagolásán található összetevőket. Fontos, hogy ne szerepeljen ezek között tej, tejpor, tejszín, savó, savópor, író, írópor, permeátum, tejcukor, laktóz.

De nemcsak azzal segíthetjük a babát, ha alacsony laktóztartalmú ételeket adunk neki, hanem azzal is, ha ezeket megfelelő módszerrel etetjük meg. A langyos és magasabb zsírtartalmú tej például lassabban ürül ki a gyomorból, és ez akkor is igaz, ha a tejterméket más táplálékkal együtt fogyasztják. Ilyen esetben a belekben jobb a laktóz emésztése, hiszen az enzimeknek több idejük van a lebontásra. A fokozatosság elve is segít: először csak kiskanálnyi mennyiséget keverjünk például tejből a gyermek ételéhez, majd lassan növelhetjük az adagot.