A Tim4Sleep oldal készített egy felmérést 1000 szülő bevonásával, hogy megtudjuk, melyek azok a leggyakoribb és legagyamentebb kifogások, amikkel a gyerekek előállnak altatásidőben. Természetesen fej-fej mellett győzött a “pisilnem kell” és a “szomjas vagyok”, az én gyerekeimnél is ez a kettő vitte el a pálmát.
Bár a nagyobbik lányom kétéves korában egy évig azzal jött mindig ki a szobából, hogy őzikét (!) látott, és annyira megijedt, hogy nem tud aludni. Aztán már az őzikéket bármikor bírta látni, ha épp megijedhetnékje támadt, nem csak alvásidőben. Szegény őzikék, nem tudom, mit árthattak neki, hogy ennyire rájuk volt kattanva, mert ha még oroszlánok vagy krokodilok lettek volna, akkor megértem.
Az alább felsorolt kifogások a legviccesebbek, amik a kutatásból előkerültek, és bátran bővíthetők saját gyerekeink szerzeményeivel. Azzal tudok csak biztatni mindenkit, hogy ez a kor is elmúlik, csak várni kell, nagyjából 10 évet, kitartás.
- Egy hableány van az ágyam alatt.
- Azt mondta nekem az óra, hogy éjfélig fent kell maradnom.
- Egy banánpók jött be az ablakon!
- Kell ennem egy pirítóst a kádban, mielőtt elalszom.
- A tündérek ellepték az ágyamat.
- Űrlényeket keresek.
- Növesztenem kell egy fát.
- A mackóim nem akarják, hogy befeküdjek az ágyba.
- A plüssállataim folyton bámulnak.
- A lábaim nem fáradtak.
A mindennapos küzdelem a picikkel az alvásért persze nem ennyire vicces, amikor épp benne vagyunk a helyzetben, és próbáljuk rávenni őket, hogy végre álomra hajtsák a fejüket. Mégis, megéri egy kicsit a dolog humoros oldalát nézni ilyenkor is, hogy ne alakuljon ki állóháború gyerekek és szülők között az alvás körül. Közben pedig reménykedni, hogy már csak pár hónap, és elmúlik.
