Az esti mesélés az egyik kedvenc részem a napból, ilyenkor olyan meghitt a hangulat, csillognak a szemek, és jó látni, ahogy teljesen beleélik magukat a történetbe, még ilyen nagy gyerekként is. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy ezzel lassan már egyedül vagyok, és az általános nézet az, hogy az esti mese maximum tízéves korig való a gyerekeknek, utána már valahogy leszoknak róla a szülők.
Legalábbis azt találták egy angol kutatás során, hogy ötből egy szülő a gyerek kilencéves korára már abbahagyja az esti mesélést, mert a gyerek addigra már tud olvasni egyedül is. Ezután kérdeztek 6-8 éves gyerekeket, hogy ők szeretnék-e, hogy a szüleik már ne meséljenek esténként többé, és 37 százalékuk azt válaszolta, hogy nem.
A gyerekek megosztottak pár indokot, hogy miért szeretik az esti mesélést:
- 68 százalékuk azt mondta, ez az ő különleges idejük a szüleikkel.
- 56 százalékuk azt mondta, hogy számára megnyugtató az esti mese.
- 37 százalékuk azt mondta, hogy szeret beszélgetni a szüleivel ezekről a könyvekről.
Pont ilyen okok miatt szeretek én is annyira este mesélni a lányaimnak. A napjaink általában káoszosak és tele vannak teendővel, az esti mese egy kis lelassulást, békét, nyugalmat hoz. Mindig átbeszéljük előtte, hogy hol is tartottunk tegnap este, mit csinált a főszereplő – nekik már hosszabb lélegzetvételű könyvek kellenek, folytatásos történetek –, a mese után pedig jól meg tudjuk tárgyalni, hogy kivel nem értünk egyet, melyik szereplő viselkedett komiszul, és hogyan kellett volna helyette reagálnia.
Az esti mesével alapozzuk meg a gyerekek kapcsolatát a könyvekhez, hogy megszeressék az olvasást, és megérezzék benne azt, hogy mennyire csodálatos dolog elmerülni egy történetben. Ha a könyvekkel csak az iskolai kereteken belül találkoznak, akkor pont ez az élmény vész el valószínűleg. Ráadásul a National Education Associaton a kutatásai során azt az összefüggést is felfedezte, hogy azok a gyerekek, akiknek otthon mesélnek, sokkal jobban tudnak olvasni és jobbak matekból is.
Tudom én is, hogy sokszor olyan fárasztóak a napok, hogy már alig várjuk, hogy ágyba kerüljenek a gyerekek és végre szusszanhassunk egyet. Ilyenkor aztán a hátunk közepére sem kívánjuk az esti mesét, amivel elnyújtjuk az esti rutint. Mégis, túl sok jó hatása van ahhoz, hogy csak úgy sutba dobjuk. Nem jönnek vissza ezek az évek, amíg még kíváncsiak a meséinkre, inkább adjuk nekik ezt a kis időt minden nap.
