Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Baba

A japán gyerekek egészségesebbek! Tanuljunk tőlük!

A japán gyerekek átlagon felüli élettartamra és életminőségre számíthatnak, ennek alapja pedig az egészséges étkezés, állítja egy japán–amerikai kutatónő. A szakember most elmondja, hogyan adhatjuk át mi is ezt az életmódbeli tudást a gyerekeinknek, és hogyan válhat belőlük kiegyensúlyozott, egészséges felnőtt.

Vajon miért Japánban a legmagasabb a várható élettartam? A legutóbbi kutatások szerint a japán gyerekek előreláthatóan átlagosan több mint 80 évig élnek, nagyobb betegség nélkül pedig 73 éves korukig! Mindeközben egy amerikai gyerek a statisztikai adatok szerint általában 76 éves koráig él, és 65 éves koráig egészséges.

És mi a helyzet itthon?

Hát… Magyarországon a várható egészséges élettartam nők esetében 60, férfiak esetében 59 év. Van egy kis különbség, igaz?

Naomi Moriyama és férje, William Doyle, új könyvükben azzal foglalkoznak, mi lehet a japánok jólétének, egészségének titka. Könyvük címe sokat elárul: “Miért a japán gyerekek élnek leghosszabban és legegészségesebben? – Hogyan tud a te gyereked is így élni?”

Moiyama, aki maga is Japánban nőtt fel, ma pedig New Yorkban lakik, a fő különbséget így fogalmazza meg: “Más fejlődő országokhoz hasonlítva a japánok általában kevesebb kalóriát fogyasztanak naponta és egészségesebb módon: több halat, zöldséget, kevesebb húst, tejterméket esznek, kisebbek a desszertek, és általában az adagok is mértéktartóbbak.”

A japán gyerekek egészségesebbek! Tanuljunk tőlük!

Ha te is szeretnél japán módon élni, vagy legalábbis az előnyös szokásokat átvenni, és gyerekeidnek is megtanítani, Moriyama tanításai alapján erre a hat dologra figyelj:

1. Minden falatba egy kicsit kevesebb kalóriát! Eszerint válassz!

Japánban általában egy étkezés során egy kis tányér rizst esznek, egy tányér miso levest és háromfajta köretet külön csuprocskákban felszolgálva: kis adag hal, hús vagy tofu, és két zöldségalapú köret.

Nyilván európaiak esetében nem az a cél, hogy autentikus japán módon éljen, hangsúlyozza Moriyama, hanem az, hogy átvegyük azokat a szabályokat, amelyek ilyen pozitívvá és hatékonnyá teszik a japán szokásokat.Vagyis: egyél több gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és halat, amelyek kevesebb kalóriát tartalmaznak. Fogyassz kevesebb feldolgozott ételt, és olyat, amelyik hozzáadott cukrot tartalmaz, lehetőleg egyáltalán ne!

A japán gyerekek egészségesebbek! Tanuljunk tőlük!

2. Mindent csak mértékkel!

Az étel démonizálása, teljes letiltása nem része a japán életmódnak. A gyerekek még nassolhatnak is, de csak a megfelelő mennyiségben és gyakorisággal. Az ételt kis adagokban adják, nem pakolják túl.

“A megfelelő, alkalomhoz illő önmegtartóztatás a japán kultúra része – mondja Moriyama. – Egyél nyugodtan pizzát, fagyit, sütit, chipset akár az egész családdal néhanapján, mi is megtesszük. Csak lehetőleg nagyon kicsi adagokban, és nem túl gyakran! – mondja a szerző, és hozzáteszi: – persze, ha lehet, ne tarts hatalmas adag krumpliszirmot és tonnányi fagyit a konyhában és környékén.”

A japán gyerekek egészségesebbek! Tanuljunk tőlük!

3. Rizs minden mennyiségben!

A finom, éltető rizs sokkal jobban esik, mint a kenyér, sőt idővel kiválthatja azt! “Gyakran hallani, hogy a rizsnek magas a glikémiás indexe, emeli a vércukrot , és hízáshoz vezet. De a tudósok valójában nem értenek egyet abban, hogy a glikémiás indexnek valóban van-e jelentősége nem cukorbetegek esetében” – részletezi a könyv szerzője.

“A szusinak például nem magas a glikémiás indexe, mert a rizst hallal, zöldségekkel keverik. A japánok általában így, keverve fogyasztják, így a glikémiás index jelentősége tényleg minimális.”

Moriyama és Doyle persze egyetértenek abban, hogy a barna rizs egészségesebb a fehér rizsnél, így ha lehet, ezt válasszuk!

A japán gyerekek egészségesebbek! Tanuljunk tőlük!

4. Kezdj el sétálni!

A japánok a fizikai aktivitást és a mozgás szeretetét már kiskorukban megtanítják gyermekeiknek. A kicsik több mint 98 százaléka gyalog vagy biciklivel megy iskolába a World Health Organization adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb japán gyerek megfogadja azt az ajánlást, miszerint érdemes naponta 60-90 perc fizikai aktivitást végezni, és már azzal teljesíti, hogy gyalog megy az iskolába és gyalog jön haza! Az egyéb rohangálásról, iskolai sportról most nem is beszélve!

Ez egy élethosszig tartó mozgás mozgásszeretet és rendszeres fizikai aktivitást alapoz meg. Ha a távolság miatt a reggeli közlekedés kihagyására nincs mód, találj más utakat, hogy megmozgasd a gyermeked!

“Ez például a legegyszerűbb ötlet: kapcsolj ki minden elektromos eszközt egy órára este, és menjetek el családostul egy frissítő sétára” – ajánlja Moriyama.

Ennek az egészségügyi előnyei a gyerekek számára elképesztőek. Fontos, hogy lehetőleg minden napra időzíts legalább egy óra mozgást!

A japán gyerekek egészségesebbek! Tanuljunk tőlük!

5. Legyél hiteles, amikor a gyermeked életmódját meghatározod!

Moriyama kutatásának egyik legfontosabb eredménye az, hogy az ételek, amelyeket otthon családi körben fogyaszt a gyermek, erősen meghatározzák azt, hogy később egészséges életet tud-e és fog-e élni. A japán szülők arra tanítják a gyerekeiket, hogy már kisgyermekkortól kezdve próbáljanak ki minél többféle egészséges ételt, többek között gyümölcsöket, zöldségeket. A gyerekek pedig gyakran étkeznek együtt a szülőkkel, ez része a családi szertartásnak.

A japán szülők nem parancsolgatni akarnak – “amíg nem eszed meg azt, ami a tányérodon van, nem kapsz fagyit!” –, hanem hitelesen példát mutatni, állítja Moriyama. Ők maguk is egészségesen étkeznek, és nem reagálják túl, ha a gyerek nem fogadja el az újfajta ételt, vagy nem fogyaszt el mindent a tányérjáról.

A japán gyerekek egészségesebbek! Tanuljunk tőlük!

6. Az ebéd hatalma

Japánban híres iskolai étkeztetési program működik: már a kisiskolában olyan ételeket kapnak a gyerekek, amelyeket helyi zöldségekből készítenek, és frissen főznek. Ha pedig nem szeretik azt, amit kapnak, akkor nem volt szerencséjük, mert egészségtelen étel nincs kéznél, tehát olyat nem ehetnek. “Így, hidd el nekem, megtanulják szeretni az egészséges, finom fogásokat, amelyeket ebédre tálalnak fel nekik” – mondja Moriyama.

A gyerekek segítenek elkészíteni és fölszolgálni az ételt, az étellel való foglalkozás pedig a tananyag része. Emellett helyi gazdaságokat is látogatnak, tanulnak az élelmezésről, főzésről, asztal melletti viselkedés módjáról és a társadalmi viselkedés normáiról. Ez mind az egészséges életmód begyakorlásához és elsajátításához vezet.

A nem Japánban élő szülőknek ezt tanácsolja a szakértő: “Ha nem is tudja a szülő befolyásolni azt, hogy mit kap a gyermeke ebédre az iskolában, vezetheti és jó irányba terelheti a reggelivel és a vacsorával.”

Szóval mit is mondhatnánk? Kezdjünk el japánul élni, lehetőleg most!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top