Részemről alkalmi együtt alvó vagyok, ami annyit jelent, hogy sem pro, sem kontra érveim nincsenek az együtt alvásról. Nálunk néha úgy alakul, hogy velem alszanak a lányaim, de alapvetően megvan a saját ágyuk, ahol álomra hajtják a fejüket minden este. Az első és legfontosabb szempont számomra az, hogy eleget tudjak aludni, ha ezt úgy tehetem meg, hogy mellém fészkeli magát valamelyik gyermek hajnalok hajnalán, ám legyen, amíg én ettől tovább tudok még szundikálni pár órát.
De a Boyce család számára az együtt alvás már hagyomány, a legkisebbtől a legnagyobbig mind az öt gyerekükkel egy ágyban alszanak. Igazából összesen hat gyerekük van, de a legnagyobb nem él velük, így neki nem kell helyet szorítaniuk maguk mellett. Az anyuka, Elizabeth a helyhiányt egy huszáros vágással oldotta meg: meghackelte az IKEA-s ágyakat, és egy nagy térben helyezte el a család minden tagját, a képen látható módon.
Zseniális megoldás, úgy sikerült összehoznia az átalakítást, hogy minden gyereknek van egy kis személyes bunkere, ahová elvonulhat, ha úgy tartja kedve, de bandázhat a többiekkel a középső részen, ha épp olyanja van. A mindenkiből kibuggyanó kérdésre pedig, hogy mégis így hogyan oldják meg a szexuális életüket, Elizabeth csak annyit válaszol: “Van élet az ágyon kívül is.”
