Egy brit bíróság elvett egy négyéves kisfiút fogyatékkal élő szüleitől, és egy másik családnak adták örökbe. Az anyáról annyit közöltek, hogy értelmi fogyatékos, és jellemző rá az autisztikus gondolkodás, míg az apáról azt, hogy jelentős kognitív károsodása van.
A bíróságnak arról kellett döntenie, hogy az anya és az apa szociális munkások segítségével felnevelheti-e a fiát, vagy kiemelik a gyereket a családjából. A szociális munkások számos problémát találtak, például, hogy a szülők nem voltak képesek gondoskodni a gyerek biztonságáról, táplálásáról, tisztán tartásáról, de nem tudták megtanítani neki a jó és a rossz közötti különbséget sem. A bíró, Sir James Munby végül ezért döntött úgy, hogy a fogyatékkal élő szülők nem nevelhetik tovább a fiúcskát.
A bíró hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szülők soha nem ártottak a gyereknek, és nem bántották, sőt mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legjobb szülei legyenek, ám ez a feladat túl nehéznek bizonyult a számukra.
