6 hiba, amitől a gyerekek sikeres felnőtté válnak

Ez a mindent vagy semmit hozzáállásunk nem tesz jót a gyerekeinknek a szakértők szerint. Kathy Ramsperger pont egy ilyen szakértő, akinek az a munkája, hogy a szülőknek ad nevelési tanácsokat. Az ő véleménye az, hogy ha engedjük hibázni a gyerekeinket, akkor azzal a kreativitásukat és a kíváncsiságukat fejlesztjük. Bátrabbak lesznek és könnyebben kijelölik a saját határaikat. Mindkettő fontos összetevője annak, hogy később boldog életük legyen. 

Persze az adott pillanatban kellemetlenséget okoz mindenkinek, ha kudarc éri a gyereket. Határozottan frusztráló például, ha engedjük sütit sütni és kiborítja a lisztet. Mégis, ha boldog, teljes életet szeretnénk neki felnőttkorára, akkor hagyjuk hibázni, és ne csináljunk meg helyette mindent.

1. Hatalmas káoszt csinál

Pocsolyákba ugrál, telefirkálja a falat és belenyomja a gyurmát a szőnyegbe. Ne szidjuk össze érte, ez is csak a felfedezés és a móka része. Bebugyoláljuk ezer réteg ruhába a hideg ellen és a lelkére kötjük, hogy fertőtlenítse a kezét állandóan, ha pedig kicsit sáros lesz, máris rohanunk átöltöztetni.

Megnézted már a gyermeked arcát, amikor beleugrik a pocsolyába? Az ártatlan boldogság látszik rajta. Vagy ha a dombról legurul, hallottad, mekkorákat kacag? Persze sáros lesz, és még talán a nadrágja is elszakad, de felhőtlen öröm tölti el. Ami egyébként egy sor olyan hormont is felszabadít benne, ami erősíti az immunrendszerét, illetve segít az elhízás és a depresszió elkerülésében. És mi legyen azokkal a nagy, tiszta falakkal? Számára azok csak festővásznak, amint zsírkrétát tud fogni a kezében. Az ő fejében azért van az ott, hogy rajzolhasson rá. A megoldás erre a problémára az, hogy elutasítás helyett inkább lemosható festékkel fested le a falakat, hogy szabadon alkothasson.

2. Olykor rossz jegyeket hoz

Mind hallottunk már olyan anyukáról, apukáról, aki inkább megcsinálja a gyerek feladatait, csak nehogy rossz jegyet hozzon, nehogy rossz legyen a házi feladat. Pedig ez nem segítség neki, csak egyre nehezebbé válik számára a tanulás, ha helyette a szülők dolgoznak. Hagyd békén, hadd tanulja meg magától, mert csak azt tanítod így neki, hogyan legyen tehetetlen, és hogyan ne oldja meg a problémákat. Ráadásul még csalásra is ráveszed, amikor olyan feladatot mutat be a sajátjaként a tanárnak, amit apa vagy anya csinált meg. Egy biztos, ezzel nem az életre és a jól boldogulásra készíted fel.

3. Visszabeszél

Hányszor elhagyja a szánkat az a mondat, hogy “Velem így nem beszélhetsz!”. Mert túl személyesen vesszük, amit a gyermekünk a fejünkhöz vág. Ne vedd magadra, nem ellened van a visszabeszélés, csak ezen keresztül rögzül benne, hogyan fejezze ki az érzéseit, véleményét úgy, hogy azzal ne bántson másokat, de az ő érdekei se sérüljenek, ami rendkívül fontos képesség felnőttkorban. Úgyhogy veszekedés helyett inkább csak egy kicsivel vastagabb bőrt növessz magadra egy kis ideig, amíg ez az időszak tart. Figyelmeztesd persze, hogy ez nem az a hangnem, ahogy kommunikálni lehet az emberekkel, de ne hallgattasd el. A visszabeszéléssel az önbizalmát építi és a határait próbálgatja.

Másrészt a legtöbb esetben csak a szüleivel szemben használja ezt a szemtelen hangot, a külvilágban szerencsére nem veszi elő. Ha kiabál vagy szemtelen, akkor reagálj úgy, ahogy szeretnéd, hogy ő viselkedjen veled. Elvégre a példádból tanulhatja meg a leggyorsabban a helyes viselkedésformákat.

4. Néha eltéved és birka lesz belőle

A gyermeked szeretne beilleszkedni. Ez jó dolog, feltéve ha a tömeg, amihez csatlakozni akar, jó felé megy. Nyilvánvaló, hogy a rossz irányt korrigálni kell, és nem hagyni, hogy zombi-vámpíros külsővel mászkáljon majd 14 évesen az éjszakában, csak mert az osztálytársai is ezt teszik. Néha az a szülők feladata, hogy megvédjék a saját gyerekeiket a “legjobb” barátoktól. Reménykedjünk, hogy a mi gyerekeink nem csapódnak majd egy borzalmas bandához sem, és csak a szokásos tömeghez akarnak tartozni, amelyben – ha hagyjuk őket – felfedezhetik, hogy a tetteiknek következményei vannak. Ami elengedhetetlen tapasztalat a felnőtt élethez.

5. Furcsán öltözködik

Bevallom, én ezt nem is nőttem ki, és még mindig furcsán öltözködöm. Pedig már bőven túl vagyok nemcsak a kamaszkoron, de a húszas éveimen is. A lányaim ovis korukban tudták eddig a leghajmeresztőbb öltözékeket magukra ölteni, de még van pár évünk a nagy kamaszkorig, amikor nyilván újra meglepnek majd csodás ruhakölteményekkel. Mivel világosan emlékszem, hogy nekem milyen önkifejezési forma volt az öltözés az ő korukban, ezért rájuk hagyom. A szakértő szerint jól teszem, úgyhogy amíg biztonságos és nem lóg ki túl sok testrészük, addig tőlem azt vesznek fel, amit akarnak.

6. Olykor feladja

Ha utál hegedülni, minek erőltetni? Mert hagyomány a családban? Mi lenne, ha inkább saját magának kreálhatna hagyományokat az a gyermek, és ha gitározni akar, akkor menjen arra. Vagy ha visít attól, hogy balettoznia kell. Nem kell. Ha valamitől lábrázást kap, akkor keressünk helyette mást, amit szeret. Ez persze nem érvényes a tanulásra, ott nincs pardon, és meg kell tanulni, amit meg kell tanulni. De minden másnál engedjük, hadd változtassa meg a véleményét, és próbáljon ki több mindent, mint amit mi elképzeltünk. Így tanulja meg eldönteni, mi a jó neki.

Ha megengedjük a gyerekeinknek, hogy meghozzák a saját döntéseiket – jót és rosszat egyaránt –, akkor tanulni fognak a hibáikból. Önbizalomteli, rugalmasabb és sokkal erősebb lelkű felnőttekké válnak, nem pedig olyanokká, akik rögtön szaladnak harminchat évesen is anyuhoz, hogy oldja meg az életüket. Végeredményben minden szülőnek ez a végső célja, hogy sikeres és teljes életet éljen minden gyermeke felnőtt korában.

Olvass még többet a hibázásról:

• 10 nagy nevelési hiba, amit könnyű elkerülni
• 3 gyakori hiba, amit az apukák követnek el a totyogókkal
• Nevelési “hibák”, amelyektől nem leszel rossz szülő