Szerencse, hogy még így is sokan megőrzik a régi barátságokat. Nem árt viszont egy kis útmutató azoknak, akiknek még nincs gyerekük, hogyan támogassák gyerekes barátaikat, mert jól bele lehet nyúlni véletlenül és minden jó szándékkal is a kritikus pontokba akár egyetlen mondattal.
Különösen nehéz ez akkor, ha valaki az ismerősei között elsőként szül, és a többieknek tényleg fogalmuk sincs, mivel jár a gyerekes élet, és arra a gondolatra, hogy a gyereket kórházba kell vinni, nincs alvás, KÉT HETE jön a foga, felment a láza, csak a vállukat vonogatják.
Itt van tehát a több nő saját tapasztalatából összeszedett guideline a gyermekteleneknek.
1. Tudom, hogy jót akarsz, én viszont nagyon hülyén érzem magam ebben a szülés utáni új testben, és baromi rosszul viselem a megjegyzéseket ezzel kapcsolatban. Még a “milyen szép nagy a melled” talán elmegy, bár van, aki ettől is bekattan, és csak arra gondol, hogy majd jól lemegy, és lógni fog, de a hízásra tett célzások nagyon nagyot üthetnek. És mivel én is látom, hogy kitágult a bőröm, és néhol talán lóg, nem bánnám, ha nem hívnád fel erre a figyelmet.
2. Nem annyira szeretném kölcsönadni a terhesség előtti ruháimat, mert reménykedem, hogy egyszer még jók lesznek rám.
3. Ha választanom kell alvás és találka között, az alvást választom. Ha sport és alvás között, akkor is. (Ha szex és alvás között, akkor is.) Ezért – és tudom, hogy ez gyakorlatilag lehetetlen odaátról – kérlek, hidd el, hogy nem személyesen döntök ellened és a közös programok ellen, hanem ténylegesen van olyan fokozata az alvásmegvonásnak (a börtönbeli kínzás és az újszülött a két eset, amit ismerek), amikor semmi sem lehet vonzóbb az ágynál.
4. A terhesség, a szülés és szülőség gyönyörű, de rettenetesen fárasztó. Nem hasonlítom egy katona megpróbáltatásaihoz a vajúdást, de mondjuk tehetném. Szívesen mesélek róla. Akármennyit. Ha bírod hallgatni. És tényleg foglalkoztat engem a szülésem története. Nekem most ez A TÖRTÉNET.
5. Vannak alkalmak, amikor tényleg kimondottan szeretnék elmenni egy buliba, még az alváshiány ellenére is, rengeteget inni, táncolni, vadulni hajnalig, éppen úgy, mint régen, de ez teljesen elképzelhetetlen a szoptatás és az éjszakai készenlét miatt, ráadásul még sokáig így is lesz, úgyhogy ha befordulok, akkor hidd el, a kilátástalanság is közrejátszik.
6. Szeretem ám a kutyákat. A tiédet is szeretem. Csak igazság szerint az, hogy felkelt téged egyszer az éjszaka, és le kell vinned, szerintem a legkevésbé sem hasonlít ahhoz, hogy minden éjszaka két-három óránként kel a gyerekem, alig lehet visszaaltatni, és nincsenek jobb kilátások a következő napokra sem.
7. Az, hogy a gyerek belázasodott, és be kellett vinni a kórházba, az tényleg nagyon durva, főleg az elsőnél. Rosszabb, mint a bukás szigorlaton, erősebb félelem, mint hogy ki fognak rúgni. Valami beléd költözik, valami szörnyű félelem, és olyan, mintha az életedet fenyegetné. Ráadásul még felnőttnek is kell lenni. Csak szeretném, hogy tudd, ez nem olyan “volt egy rossz napom”-történet.
8. Nagyon nagyra értékelem, hogy még akkor is mellém állsz, amikor nem értesz velem egyet. Például, hogy kiállsz mellettem, amikor nyilvánosan szoptatok, és mások ezért meg akarnának kövezni, vagy mert iszom egy pohár bort a harmadik trimeszterben. Nagyon jó érzés, hogy van mellettem valaki, aki nem ítél meg, sőt támogat.
9. Néha nagyon hiányoznak a régi idők, és jó lenne, ha tudnád, hogy tényleg. Nemcsak a buli, hanem a kirándulás, hogy reggel eldöntjük, és felpakoljuk az autót, aztán mehetünk is, legfeljebb másnap érünk vissza. Ez a fajta spontaneitás teljesen kiveszett az életemből, és ha álmodok valamiről, hát éppen erről.
10. Tudom, hogy néha úgy tűnik, mintha a régi énem sehol sem lenne már, mert szopiról beszélek meg fogakról meg külsőleg is megváltoztam, de komolyan mondom, hogy az őrült, bevállalós részem ott rejtőzik a szoptatós melltartó, homokkal teleszórt ruha és a karikás szemek alatt.
11. Az a helyzet, hogy el sem tudom mondani, mennyit jelent anyaként az, ha van tíz egész percem meginni a kávét vagy zuhanyozni. Azért nem tudom elmondani, mert korában én sem értettem, mit jelent ez a hiány. De elképesztően hálás vagyok, ha figyelsz a gyerekre, amíg megmosakszom, vagy esetleg felajánlod, hogy tologatod a babakocsiban a parkban szűk húsz percen át.
12. Nagyon tetszik, hogy ennyire szereted a gyerekemet, hogy ilyen jól bánsz vele, és látod, ő is nagyon bír téged, folyton vigyorog. Köszönöm, hogy ő is kap a szeretetedből, és köszönöm, hogy az első évben gyakran meglátogattál, mert nem tudtam volna gyerekestül elmenni a város másik feléig, akárhogy szerettem volna.
Hát, így valahogy. Valakinek van még hozzátenni valója? Szabad a vásár!
Olvass többet a gyerekekről:
- 13 tipp, hogy ne hisztizzen a gyerek bevásárlás közben
- 8 cuki gyerek, akik visszaadják az emberiségbe vetett hited
- Vitted már magaddal dolgozni a gyereked?
