A 8 éves Hüseyn el-Hasan a családjával menekült a háború sújtotta Szíriából Törökországba. Bár sokkal több borzalmat átélt, mint amennyit egy korabeli kisgyereknek szabad volna, a kisfiú mégsem veszítette el együttérző- és segítőkészségét.
Mikor az otthonához közeli úton meglátta, hogy egy kóbor kutya balesetet szenvedett, Hüseyn egyből az állat segítségére sietett. Sokat nem tudott tenni, mégis minden tőle telhetőt megpróbált: egy takarót vitt ki a házból, hogy betakarja a reszkető kutyust, és szólt az arra járóknak, hogy segítsenek.
A kisfiú ezután addig a kutya mellett maradt, amíg meg nem érkezett a segítség. A kutyáért végül állatvédők jöttek, és a legközelebbi állatkórházba szállították. Sajnos azonban már az orvosok sem tudtak segíteni rajta.
Hüseyn kétségbeesett, mikor megtudta, hogy a kutyus nem élte túl a balesetet, de a hősiessége nem maradt észrevétlen: a város polgármestere másnap meglátogatta, és kitüntette kiemelkedően emberséges gesztusáért.