Anyaként zseniálisan tudjuk rosszul érezni magunkat a bőrünkben és napi 24 órában azt gondolni, hogy nálunk rosszabb anya márpedig a világon nincs. Constance Hall, a híres blogger pszichológus ismerőse azonban remekül rámutatott, hogy a jó anyaság miből áll igazából.
Pár hete egy gyerekpszichológus ismerősöm nézte a gyerekeimet és azt mondta: Olyan jó anya vagy! Úgy éreztem, becsapnám, ha ezt elfogadnám, ezért így válaszoltam: Nem érzem jó anyának magam. A gyerekeim az őrületbe kergetnek, elvesztem a fejem és úgy megyek aludni este, hogy nem tudom, honnan lesz másnap türelmem hozzájuk. A pszichológus erre olyat válaszolt, amit soha többé nem felejtek el:
A babák sírnak, így kommunikálnak. A totyogók visítoznak, a gyerekek nyafognak, a tinik elégedetlenkednek. Az anyukák pedig az orruk alatt káromkodnak egyet, mielőtt válaszolnának a gyerekeiknek. Így kommunikálunk egymással. De tudod, mit? Ez sokkal jobb, mint a néma csend. Egy ház tele visítozó gyerekekkel, dacoló tinikkel és olyan szülőkkel, akik minden kérést, kérdést meghallanak, egészséges, így, ahogy van. Akkor kell aggódni, ha csendben van a gyerek, fél a totyogó, nem megy haza a tini, és a szülők nem kommunikálnak a gyerekeikkel. És nem kergetnek őrületbe a gyerekeid, mert már megőrültél. Ezért szülted meg őket. Ennyitől újra jó szülőnek éreztem magam. Mély levegő; te is jól csinálod.”
