A vitaminpótlásra már a fogantatás pillanatától fontos figyelmet fordítani: a megfelelő magzati fejlődést, a kisgyermekkori növekedést, sőt a felnőttkori egészségi állapotot is befolyásolja, hogy mit fogyaszt a kismama és a kisbaba, illetve milyen környezet veszi körül a gyermeket. A legfrissebb kutatások szerint a dohányzás, az elhízás, a stressz, valamint a táplálkozás kulcsszerepet játszik az egészségfejlődésében, így a szülők felelőssége egyre hangsúlyosabbá válik – különösen az első 1000 nap során.
A szülő életmódja a gyermek egészségét is befolyásolja
Az epigenetika egy új tudományág, amely azt vizsgálja, hogy milyen egészségtani hatása lehet a szülőt és a gyermeket körülvevő környezeti tényezőknek. A friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy amennyiben a szülő dohányzik, helytelenül táplálkozik, elhízott, vagy túlzott stressz éri, az egyértelműen hat az utód egészségfejlődésére is. Azon férfiak fiai, akik 11 évesen már dohányoztak, 9 éves korukra szignifikánsan magasabb testtömegindexszel rendelkeztek, mint a vizsgálatban részt vevő többi fiúgyermek. A várandósság alatti megfelelő táplálkozás pedig olyan felnőttkori betegségek kialakulását előzheti meg a babánál, mint a diabétesz, az elhízás vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.
Ennek ellenére egy közelmúltban publikált hazai iparági kutatás szerint mindössze tízből négy kismama változtat az étrendjén, és a megnövekedett vitamin- és ásványianyag-igény pótlására is csak kevesen ügyelnek. Pedig a magzat megfelelő fejlődéséhez az átlagosnál több vasra, kalciumra, folsavra, magnéziumra és B-vitaminokra van szükség, a D-vitamin- és a vasbevitel pedig nemcsak a várandósság idején, hanem a baba születése után is nélkülözhetetlen.
A bölcsődés és óvodás időszak tudatos felkészülést igényel
A kisgyermek fejlődésben lévő immunrendszerének nagy megterhelést jelent a közösségbe kerülés időszaka. A szervezet számos idegen vírussal és baktériummal találkozik, amelyek könnyedén okozhatnak megbetegedést Ennek következtében a gyermekorvosi rendelőkben szeptemberben megduplázódik a betegek száma. „Bár a bölcsőde- és óvodakezdésre jellemző heveny betegségek általában gyors lefolyásúak, mégis mind a gyermekre, mind a szülőre nagy terhet rónak, hiszen megnehezítik a beilleszkedés folyamatát. Ráadásul a betegségek az újbóli fertőzések miatt rövid időn belül megismétlődhetnek.
Fontos, hogy a szülő tudatosan készüljön erre az időszakra, és az életkornak megfelelő vitaminszükséglet fedezésével, a helyes kézmosásra való neveléssel, valamint a kiegyensúlyozott, vitamindús étrend biztosításával felkészítse a gyermek szervezetét a közösségbe lépésre” – hívta fel a figyelmet dr. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. „Az érintett gyerekek leggyakrabban náthával, hörghuruttal, valamint hányással, hasmenéssel járó megbetegedésekkel küzdenek. Fontos, hogy mindig várjuk ki a teljes gyógyulást, mielőtt visszaengedjük őket a bölcsődei közösségbe – ha nem vagyunk biztosak abban, hogy ez mikor következik be, bátran kérjük a gyermekorvos segítségét!” – tette hozzá a szakértő.
Minden negyedik magyar kisgyerek túl kevés vasat kap
Bár a közösségi megbetegedések többsége megfelelő kezelés esetén szövődmény nélkül gyógyul, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre. Hazánkban a két leggyakoribb, kisgyermekeket érintő hiánybetegség a vas- és a D-vitamin-hiány – pedig mindkét tápanyag kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében.
A legfrissebb hazai adatok alapján minden negyedik 1–3 éves kisgyermek túl kevés vasat visz a szervezetébe, a D-vitamin-hiány gyakorisága pedig ennél is magasabb: tíz bölcsődés korú gyermek közül hétnél túl alacsony a D-vitamin-bevitel szintje. Ennek főként az az oka, hogy az első születésnap után az anyák csaknem fele abbahagyja a D-vitamin-készítmények napi adását, a vaspótlásra pedig szinte egyáltalán nem ügyelnek.
„A fejlődő szervezet számára szükséges vitaminok és ásványi anyagok egy részét változatos és vitamindús étrenddel is pótolhatjuk, de fontos, hogy az élet első 1000 napjában a külső pótlásra is figyeljünk. Az immunerősítést és a vitaminpótlást soha nem késő elkezdeni, így akkor is érdemes rendszeressé tenni, ha már közösségbe jár a gyermek. Segít lerövidíteni és enyhíteni az esetleges betegségek lefolyását, illetve megelőzi a későbbi fertőzéseket” – foglalta össze dr. Velkey György.
