„Az egyik nap a lányommal megálltunk bevásárolni, és betettem a kosárba egy karton üdítőt. Miután még összeszedtünk pár cuccot, beálltunk a sorba. Az egyik nő rosszallóan nézett ránk. Tudtam, mi járhat a fejében, valószínűleg észrevette, hogy túlsúlyos a lányom, és hogy mégis milyen sok üdítőt vettem. Nagyon szerettem volna elmagyarázni neki a helyzetet, de nem érte meg a fáradságot, láttam rajta, hogy úgysem értené, mennyire nincs igaza. Inkább itt írom le, hogy mindenki tanuljon az esetből: ha látsz egy kövér gyereket a boltban vásárolni az anyjával, és tele van üdítővel a kosaruk, akkor tartsd meg magadnak az ítélkezést. Mert fogalmad sincs róla, mi van a háttérben.
Az a nő a boltban nem tudta, hogy a lányomnak egy ritka genetikai betegsége van, ami elhízást okoz.
Nem tudta, hogy a lányom hipotalamusza nem működik megfelelően, ezért mindennap úgy kell élnie, hogy hiába eszik, állandóan éhes. Nem tudta, hogy az agya azt hiszi, éhezik és intenzíven üzeni a lányomnak, hogy egyen. Azt sem tudta, hogy a hipotalamusz hibás működése eredményezi azt is, hogy a lányomnak lelassult az anyagcseréje és csak a kalóriák 75 százalékát képes elégetni. Ennek a nőnek fogalma sem volt róla, hogy ez a genetikai rendellenesség azt okozza, hogy a zsírsejtek sokkal gyorsabban szaporodnak a gyerekem testében, mint egy átlagos emberében.
Az az ítélkező nő mit sem tudott arról, milyen eszméletlen kemény meló kontrollálni a lányom súlyát, hogy különleges diétán él, számoljuk a kalóriákat és mindennap rákényszerítjük a mozgásra. Nem tudta azt sem, hogy a legutóbbi látogatásunkkor a lányom orvosa megdicsért minket, hogy ilyen egészséges beteg gyereket még nem látott.
Azt gondolhatod magadban, hogy ehhez minek kell az üdítő. Ez az egy kilengés, amit megengedünk a lányunknak, ezt is limitáltan – 1 decilitert ihat belőle egy nap –, hogy segítsünk neki kibírni ezt a szigorú életmódot.
Arra szeretnék kérni mindenkit, hogy óvatosan bánjon az ítélkezéssel, még akkor is, ha úgy tűnik számára, hogy átlátja a szituációt. Lehet, hogy nem tudsz annyit, mint gondolod.”
