Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője, két fiú édesanyja, így nemcsak szakmailag, de anyaként is foglalkoztatja a téma, melyről már egy könyvet is írt, Gyermek az asztalnál címmel. „Rengetegen fordulnak hozzám táplálkozással kapcsolatos kérdésekkel, dilemmákkal, sok szülőben benne van a ‘kaja-para’, a könyv megírásával szerettem volna ezt is kicsit feloldani.”
A magyar gyerekek táplálkozása és ezzel összefüggésben az egészségi állapota sajnos nem túl jó. Már náluk is megvannak azok a problémák és hibák, melyek a felnőttek táplálkozására is jellemzők.
Tavaly csináltunk egy reprezentatív felmérést, 11-18 év közötti gyerekek között. Ebből kiderült például, hogy jóval kevesebb zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket, teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak, cukorból és sóból viszont jóval többet,mint ami ajánlott lenne. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 60%-a elégedett a testsúlyával, de minden negyedikük szeretne soványabb lenni, és 10% túl van már legalább egy fogyókúrán. És ami különösen nagy probléma, hogy elsődlegesen az interneten fellelhető tanácsokat követik, amelyek között gyakran szerepel az is, hogy néhány napig egyáltalán ne étkezzenek.
Kimaradó reggelik, elfelejtett folyadék
Antal Emese szerint általános probléma, hogy sokan hagyják azt, hogy a gyerek válogatóssá váljon. „Kénye-kedve szerint adnak neki ételeket, így egy-két hét alatt el lehet azt érni, hogy tésztán, pizzán, édességeken kívül mást ne akarjon enni a gyerek. Sok gyermek étrendjéből hiányzik a változatosság is, a szülők sok ételt egyáltalán nem ismertetnek meg a gyerekkel, így juthatunk el oda, hogy összesen 10-12-féle étel kerül csak az asztalra. Sok családban probléma az is, hogy rendszeresen kimarad a reggeli, és nincs meg a napi ötszöri étkezés.”
A folyadékfogyasztás terén nemcsak az gond, hogy mit isznak, még nagyobb probléma az, hogy nem isznak eleget a gyerekek, mert egyszerűen elfelejtkeznek róla. „Játék közben ne kérdezzük meg a gyereket, hogy szomjas-e, mert tuti, hogy az, de nem válaszol, mert elfoglalt.. Vigyük oda neki a kulacsot, és adjuk a kezébe!” – tanácsolja a dietetikus.
Magyarországon ma minden 4., 5. gyerek túlsúlyosnak vagy elhízottnak bizonyul, és az elmúlt években növekszik ez a tendencia. Sok gyereknél minőségi alultápláltság áll fenn, mert nem megfelelő az étrend összetétele, a zsiradék és a cukor előtérbe kerül, míg a zöldségek és a gyümölcsök háttérbe szorulnak.
Kevesebb só, nagyobb változatosság
Abban, hogy mit szeret meg a gyerek, a szülőnek óriási felelőssége van. Nem arról van szó, hogy ne lehetne például édes péksüteményt, túrós batyut vagy kakaós csigát adni, a kérdés az, mindezt milyen gyakran tesszük. Ha mindennap ezt kapja reggelire, akkor soha nem fogja megenni a rántottát. Az édes íz szeretete bennünk van, de nem lehet mértéktelenül fogyasztani a cukros ételeket. A csokit sem kell száműzni, hetente párszor, étkezés után adhatunk nyugodtan néhány kockát, de ne szoktassuk rá arra, hogy mindennap ehet. Inkább tegyük el az édességeket szem elől, ha nincs a látóterében, nem is fogja megkívánni.
Emese azt tanácsolja, vásárláskor nézzük meg az élelmiszerek címkéit, és válasszuk az alacsonyabb cukortartalmú termékeket. Például a gyümölcsjoghurtokból, melyekből ma már nagyon széles a paletta. Ha néha-néha megeszik egy gyümölcsjoghurtot a gyerek, attól semmi baja nem lesz, de a dietetikus szerint inkább válasszuk a natúr joghurtot, amibe aztán tehetünk lekvárt, mazsolát, ha mindenképpen édesre vágyik a gyerek.
Reformkonyha egy budapesti általános iskolában (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Én nem fekete-fehérben látom a táplálkozás kérdését, mert nem szabad elfelejteni, hogy az evésnek van egy élvezeti oldala is, amit nem kell megvonni a gyerektől.
Szerencsére ma már az élelmiszerek terén elmozdulás figyelhető meg a minőségjavítás irányába. Például a sok gyereknél mindig bevethető virsliknél is, melyeknek egyre magasabb a hústartalma. Erre is azt mondja Emese, lehet nyugodtan virslit adni a gyereknek, itt is az a kérdés, milyen gyakran tesszük ezt. Semmiképpen ne szoktassuk csak ehhez, és figyeljünk arra is, mit adunk mellé. Ha sült krumplit, akkor azt inkább sütőbe süssük, ne olajban, és mindig kerüljön mellé zöldség is. Figyeljünk arra is, hogy ne sózzuk agyon az ételeket, mert már gyerekként hozzászokhatnak a sós ízhez. Ezért is van az, hogy manapság sok gyerek sótlannak tartja a menzai ebédet.
Legyünk kreatívak!
Ha gyermekünk túlsúlyos, a legjobb, ha szakemberek segítségét kérjük, és pszichológus–dietetikus–orvos hármas dolgozik velünk a probléma megoldásán. Mindenképpen fontos szem előtt tartani, hogy a felborult energiaegyensúly helyreállításához nagyon fontos a mozgás. Ha válogatós a gyerek, próbáljunk következetesek maradni.
Ha ebédre például tökfőzelék van, és alternatívaként még sóska, és a gyerek egyiket sem hajlandó megenni, akkor ne adjunk neki újra mogyorókrémes kenyeret, csak azért, hogy egyen valamit. Nem fog éhen halni, maximum előre hozzuk az uzsonnát.
Új ételek bevezetésénél legyünk kreatívak, még akkor is, ha az több munkával jár. Vonjuk be a gyereket a vásárlásba, főzésbe, így nagyobb kedvvel fog az asztalhoz is leülni. Az új ételeket 2-3 naponta próbáljuk megkóstoltatni, ha kell, különböző formában, ha az egyik nem jön be, lehet, hogy a másik nyerő lesz. Például a tonhalkonzervet adhatjuk kenyéren, ha nem eszi, próbáljuk pizzán vagy tésztán.
Az én nagyobbik fiam például nem szerette a sárgarépát, se húslevesben, se nyersen. Egy idő után elfogadtam, hogy nem szereti. Aztán egyszer csináltam párolt bébirépát, őt nem is kínáltam már, biztos voltam benne, hogy úgy sem kér. Aztán a legnagyobb meglepetésemre mégis kért belőle, és azt mondta, milyen aranyosak ezek a kis répák. Azóta így megeszi.
Ahhoz, hogy gyermekeink felnőttként is egészségesen éljenek, már most meg kell ismerkedniük az egészséges táplálkozás alapjaival, és ebben mi szülők lehetünk legnagyobb segítségükre.
