A most nyolcéves Roli agyi hálós cisztával él, emiatt kortársaihoz képest egy kicsit le van maradva, de nagyon életvidám, helyes gyerek. Többször is műtötték, jelenleg bottal jár, de a szülei folyamatosan próbálják tanítgatni az önálló járásra.
Rolit támogatandó Facebook-oldalt is indítottak neki és róla, az oldalra pedig most fölkerült egy videó arról, hogy Rolika megtesz néhány lépést önállóan. Mi itt az újságnál hajlamosak vagyunk az átlagosnál több történetre és eseményre azt írni, hogy megható és szívszorító, de az a helyzet, hogy Roli videóján tényleg elég könnyű sírva fakadni.
Arról nem is beszélve, hogy maga a kisfilm is remek. Ami szuper benne:
- a szülők arca nem látszik, véletlenül sem terelik el a fókuszt Rolika küldetéséről;
- ugyanakkor lejön, milyen jellemekről van szó: az anya határozott, az apa lágyabb szerepet visz;
- Rolika eszményi főhős: amikor magát trenírozza, hogy „oké, Roli, meg tudod csinálni”, az egy Rocky-filmre elegendő érzelmi töltettel bír;
- a tükrös szekrénnyel megteremtett kompozíció megkétszerezi Rolika erőfeszítéseit, az események így túlmutatnak önmagukon, és a kitartás nagy erejű példázatává magasztosulnak.
Rolikára a jövőben is érdemes lesz odafigyelni!