Annie gyerekei kicsit sem hasonlítanak rá, mindkét fiú szőke hajú, kék szemű, amit a feleségétől örököltek, aki kihordta a magzatokat. A fiúk a szülőanyuka vezetéknevét kapták születésükkor, mert Annie szerint ennyit igazán megérdemel azért a kétszer kilenc hónap terhességért. Végül hivatalosan Annie örökbe fogadta a gyerekeket, amikor két hónaposak voltak, de ettől még nem érzi kevésbé anyukának magát.
„A végtelen szeretet, tisztelet, és hogy mindig ott vagyunk egymásnak: ezek tesznek minket családdá. Nem minden a biológia.
Nem én szültem a fiaimat, de ott vagyok velük az éjszaka közepén, hogy megnyugtassam őket, ha szükségük van rám. Nem én szültem a fiaimat, de én cseréltem a pelenkáikat. Nem én szültem a fiaimat, de én olvasok nekik, táncolok és nevetek velük mindennap.
Nem én szültem a fiaimat, mégis mindketten ugyanúgy mosolyognak, mint én, tele szájjal. Nem én szültem a fiaimat, de engem hívnak anyának, és sosem szerettem még senkit így, mint őket.”
Részlet A gyerekek jól vannak című filmből – Forrás: iMDb
Persze leszbikus házaspárként más akadályokba is ütköznek a szülők, olykor belefutnak ítélkező emberekbe, feltételezésekbe, olyan hivatalos helyzetekbe, amire nincsenek felkészülve az ügyintézők… De Annie szerint ez csak még inkább arra motiválja őket, hogy minden energiájukkal azon legyenek, hogy a legjobb anyát kihozzák magukból.
„A mi családunkban két anya van, és a két gyönyörű kisfiunkkal fantasztikus csapatot alkotunk. Elárasztjuk őket a világ összes ölelésével, és inkább csak nevetünk a minket ért inzultusokon.
Ha valaki előítéletes velünk szemben, mindig az jut eszünkbe, hogy nemrég még nem lett volna lehetőségünk hivatalosan házasságban élni és gyereket vállalni, és a bosszankodás helyett máris mosolygunk.
Végtelenül hálásak vagyunk, hogy a családunk, barátaink elfogadtak minket úgy, ahogy vagyunk, egy olyan párnak, akik csak szeretnék szeretetben felnevelni a gyerekeiket. Olyan sokféle családmodell létezik manapság, mindegyiknek meg kell adni az esélyt a boldogságra.”
