2019. Április 13.

A babák fogmosása kész rémálom lehet, de megéri kitartani

Vannak csöppségek, akik meglepően jól viselik, ám rengeteg babával a fogmosás igazi szülőpróbáló tevékenység, ami közben könnyen érezhetjük úgy, hogy nem éri meg ennyit szenvedni a később amúgy is kihulló tejfogakért. Pedig ki kell tartanunk, mert ha nem törődünk vele, már kisgyerekként elronthatjuk a gyermekünk felnőtt fogsorát is.

TóCsa

A feleségem és én mindent megtettünk azért, hogy kisfiunk, Boldizsár számára ne legyen traumatikus élmény a fogmosás. Vettünk neki különféle rágókákat, és már egészen apró, fogatlan baba korában magunkkal vittük a fürdőszobába, ahol a tükör előtti fogmosást egyfajta játékként mutattuk be neki: mindig hatalmasakat mókáztunk a tükör előtt állva.

Ahogy jönni kezdtek az első fogak, még kifejezetten jól tűrte, amikor ujjra húzott gézzel, tiszta vízzel mostuk a fogait. Az első fogkefés fogmosásra készülve még egy szuper, rajzfilmmel felturbózott, kétperces gyerekdalocskát is találtunk neki a fogmosásról, amit imádott, és amikor néztük, mi is rendszeresen énekeltük neki a refrént.

Aztán eljött az első valódi fogmosás ideje, amikor már fogkefét és babafogkrémet is bevetettünk. Bár csak egy pöttynyi fogkrémet használtunk, a nemsokára kétéves Boldizsár valósággal megőrült a kéretlen higiéniai procedúrától.

Totális hisztivel kezdte dobálni magát, egyszer csak beállt a szájzár, a kezeivel rendszeresen próbálta kitépni a fogkefét a kezünkből, és úgy nézett ki a helyzet, mintha az életéért küzdene. Még nekünk volt lelkifurdalásunk amiatt, hogy meg akartuk mosni a fogát.

Nem kell félnünk attól, hogy traumatikus élmény lesz a fogmosás (Fotó: istock)

Most ott tartunk, hogy amikor eljön a fogmosás ideje, az anyukájával gyomorgörccsel megyünk a fürdőszobába. Mióta egyszer olyan erővel ütötte ki az anyja kezéből a fogkefét, hogy az amúgy magasan felcsempézett fürdőben az elérte az ablak melletti, csempézetlen falat, és a felkenődő fogkrém miatt újra kellett festenem, már óvatosabbak vagyunk.

Ha mindketten otthon vagyunk, akkor az én dolgom lefogni az ilyenkor kapálózó kezeit, a feleségem pedig a fogmosásért felel. Még az is megfordult a fejünkben, hogy nem túl barátságos módszerünkkel – bár azért próbálunk mosolyogni, énekelni hozzá – egy életre megutáltatjuk vele a fogmosást. A biztonság kedvéért inkább felhívtam Szobotka Rita gyermekfogászati szakorvost a kérdéseimmel. Biztos, hogy megéri ennyi cécó a tejfogakért, amik előbb-utóbb amúgy is kihullanak maguktól?

A rossz tejfog ugyanúgy fáj

Amikor Szobotka doktornő meghallja a fent említett nézetet, még a telefonon keresztül is el tudom képzelni, ahogy forgatni kezdi a szemét: a karrierje során már sok-sok szülőt kellett kiigazítania a témában.

A mai világban is gyakran lehet találkozni olyan gyerekekkel, akiknek egyáltalán nem ápolják a fogait otthon. A szülők nincsenek kellően felvilágosítva erről, ugyanakkor a doktornő az óvodai és iskolai látogatásain azért látja a reményt: egyre több a felvilágosult szülő, akik úgy gondolják, hogy a tejfogakkal is foglalkozni kell. Persze ez múlik az ellátó gyerekfogorvoson is, mert az ő dolga a szülők motiválása és felvilágosítása. És hogy miért kell a tejfogakat is rendszeresen mosni?

„Azért, mert az elhanyagolt tejfog fáj. A tejfogak is élő fogak. Ugyanúgy idegek vannak bennük, és ugyanúgy fájnak, mintha a felnőtt fog szuvasodna. Ugyanúgy lehetnek szövődményei, mint a szuvas felnőtt fogaknak. Kiterjedhet, sőt a csontra is átterjedhet a gyulladás, ilyenkor feldagadt arccal mászkálnak a gyerekek.

Azzal, hogy a gyulladás átterjed magára a csontra, a tejfog alatt lévő maradó fogak fejlődése is károsodhat, vagyis egy ilyen gyulladás hatással lehet a későbbi felnőtt fogazat minőségére is. A zománcban olyan defektusok keletkezhetnek, melyek egyrészt alaki eltérést okozhatnak, vagyis csúnya lesz, másrészt kevésbé lesz ellenálló a későbbiekben a szuvasodás ellen.

Ha jól csináljuk, előbb-utóbb szüksége lesz a szájtisztaság érzésére, és ő maga fogja megmosni a fogát (Fotó: istock)

Akár még komolyabb állkapocs-rendellenességek is kialakulhatnak, előfordulhat torlódott vagy alulfejlett fogazat, amely később fogszabályozást igényelhet. Akár még beszédhibát is okozhat. A szuvas fogak az étkezésben és a rágásban is akadályozzák a gyereket, és akár még gyomorpanaszok is felléphetnek, ha kevésbé tudja megrágni a falatot.”

Ennél több érv aligha kell egyszerre a kisbabák fogmosása mellett.

Kialakuljon a szokás

Szobotka doktornő szerint nem kell attól tartanunk, hogy a gyerek számára a kötelező fogmosást traumává tesszük azáltal, hogy kényszerítjük rá: előbb-utóbb mindenképp megszokja, és pont ez a lényeg. Azt kell elérnünk, hogy a fogmosás a gyereknél szokássá váljon.

Ha szuvasodása lesz, fájni fog a foga, és el kell menni fogorvoshoz, az sokkal nagyobb trauma lesz a gyereknek, mint egy rákényszerített fogmosás

– magyarázza.

Az első néhány évben alakulnak ki a gyerekeknél a napi rutinok. Ha jól csináljuk a dolgunkat, akkor kialakul a gyerekben, hogy amennyiben mosatlan fogakkal fekszik le aludni, számára kényelmetlen lesz, ezért szüksége lesz a szájtisztaság érzésére, és ő maga fogja megmosni a fogát. Aki nem mossa a fogát gyerekként, annak az válik a normál állapottá, hogy lepedékes fogakkal fekszik le aludni. Később sokkal nehezebb lesz kialakítani a gyerek fogmosás iránti igényét.

A legtöbb gyerek az első közoktatási intézménybe való bekerüléskor, vagyis az óvodában találkozik először fogorvossal, de Szobotka doktornő szerint ajánlott minél korábban elvinni a gyereket. Kétéves kor után például már elkísérheti a nagyobb testvért vagy a szülőt, hogy minél korábban szokja a fogászati légkört.

Minden gyerekkel egyéni módon kell megszerettetni a fogmosást. A szülő az, aki a legjobban tudja, hogyan lehet hatni a gyerekre. A példamutatás nagyon fontos, legyen a fogmosás legalább esténként egy közös tevékenység. Ajánlott, hogy legyen benne a gyereknek sikerélménye, vagyis dicsérjük meg utána, hogy milyen szép fehérek lettek a fogai, vagy lányoknál azt is mondhatjuk, hogy milyen szépen csillognak. Jó, ha látja a tükörben, hogy mit csinál, hogyan mossa a fogát. Járjunk a kedvében, amennyire lehetséges: ha van választék, hagyjuk, hogy ő válasszon magának fogkefét vagy fogkrémet a boltban.

További jó tanácsok a legapróbbak fogmosásához

Általában az első fogak előtörése után szokták kezdeni a fogmosást, de egyes szakvélemények azt ajánlják, hogy tápszeres hozzátáplálás esetén már az első fogak megjelenése előtt is használjunk ujjra húzott gézt, amivel ki tudjuk takarítani a szájból az ételmaradékokat.
Eleinte az ujj köré csavart, vízzel öblített géz a legjobb megoldás, de viszonylag korán be lehet vetni a fogkefét is, csak a legelején számoljunk azzal, hogy a gyerek szét fogja rágni. Ilyenkor ajánlott tüskés, durva felszínű rágcsákat, rágókákat adni a gyereknek, melyek mechanikailag tisztítják a fogakat és a nyálkahártyát a szájban.
Fogkrémmel az első őrlők megjelenése után próbálkozzunk először, kizárólag fluoridmentes fajtával, mivel az ilyen korú gyermekek még nem tudnak köpni. Eleinte nagyon keveset, éppen csak egy pöttynyit tegyünk belőle a fogkefére.
Naponta két fogmosás ajánlott: reggel és este.
Onnantól kezdve, hogy a gyerek két-három éves kor között el tud kezdeni köpni és öblögetni, már szabad neki csökkentett fluoridtartalmú fogkrémeket adni.
A fogat úgy 8-10 éves korig mindig anyuka vagy apuka mossa, ne a gyerek. Persze ennél jóval korábban is hagyhatjuk, hogy magának mossa a fogait, de mindig felügyeljük ezt, és adott esetben segítsünk neki, ha szüksége van rá. Egy alapos fogmosáshoz csak egy kisiskolás gyereknek van meg a kézügyessége, korábban ez nem igazán lehetséges.