Gyakran hallani a szülőktől azt, hogy márpedig ők nem fogják zsarolni a gyereküket azért, hogy jól viselkedjen, hát az a dolga, hogy saját magától hallgasson a szüleire. Dr. Robyn Koslowitz gyerekpszichológus szerint azonban nagy hiba, amikor a zsarolással azonosítjuk a jutalmazást.
Például, amikor azt mondod a gyereknek, hogy csak akkor kap csokit, ha szépen, hiszti nélkül megy végig veled a boltban, az a tévhittel ellentétben nem zsarolás, hanem a jutalom ígérete a jó viselkedésért. Persze nem feltétlenül kell pont édességgel jutalmazni, mert nem akarja egy szülő sem cukorfüggővé tenni a gyereket, a lényeg az, hogy a jutalom kellőképp motiváló és testreszabott legyen, akkor lesz hatással a gyerekre.
Képünk illusztráció (Forrás: iStock)
A szülőknek egy remek nevelési eszköz ez, amivel újra és újra megerősíthetik a gyerekben, hogy mit jelent a társadalmilag elfogadott magatartás. A pszichológus a következőt szokta mondani a szülőknek, mikor ellenkeznek vele, hogy márpedig ők nem zsarolják a gyereket, mert magától kellene tudnia, hogyan viselkedjen jól:
A felnőtteknek is saját maguktól be kellene járniuk dolgozni, de ha nem kapnának fizetést érte, valószínűleg nagyon kevesen jelennének meg a munkahelyükön.
A zsarolás a szakember szerint egyszeri tranzakció, ami nem tanítja meg a gyereket semmire, ezért nem szabad a jutalmazással összekeverni. Amikor valaki például megzsarol egy bírót, akkor megvásárolja az egyszeri döntést a maga javára. A bíróra ez semmilyen hatással nincs nevelési szempontból, maximum erkölcsileg megkérdőjelezhető döntést hoz.
A jutalmazás ezzel szemben egy kívánatos viselkedés után jön, ezzel megerősítve azt a fajta magatartást, amit látni szeretnénk a gyerektől. A jutalmazás ismétlésével pedig új készségekre tehet szert a gyerek, megtanulhatja, hogyan kontrollálja az indulatait, hogyan haladjon a céljai felé, és milyen viselkedésre van szüksége ahhoz, hogy jól ellavírozzon ebben az életben. Az ilyen zsarolás tehát jó, használd minél többet a gyereknevelésben!