Több olvasónk is jelezte, hogy a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti Klinikáján mostantól csak akkor lehet a fogadott orvosnál szülni, ha több százezer forintot befizet a kismama a klinikának, mint a szülés és az orvos készenléti díja. A befizetendő összeg akár 800 ezer forint is lehet.
Megkerestük a kórházat, valóban létezik-e ilyen forgatókönyv náluk, és ha igen, stimmelnek-e az összegek, ám kérdéseinkre nem kaptunk hivatalos választ. Páciensként is információ és tájékoztatás nélkül maradtunk, hiába próbáltunk érdeklődni a szülészet telefonszámain, nem kaptunk felvilágosítást a témában.
Kiderült, hogy más kórházakban is változik a szabad és ingyenes szülészorvos-választás, miután a január 1-én életbe lépett, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény türelmi ideje lejárt.
A jogszabály fő célja, a régóta problémát jelentő hálapénz kiirtása az egészségügyi rendszerből: március 1-től az állami és magánpraxis együttes végzését tiltja, ugyanakkor az még mindig nem tisztázott, milyen szabályozás vonatkozik a fogadott orvosok és szülésznők gyakorlatára. A jelenlegi törvény szerint, ha a kórház ezt külön megengedi, akkor a szülésnél a fogadott orvos és a szülésznő is jelen lehet, ezért viszont nem fogadhatnak el pénzbeli juttatást. Így azonban a kismamák kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, hiszen az már az orvoson és a szülésznőn múlik, hogy ingyen, a munkaidején kívül, és akár ünnep vagy szabadnapokon, bemennek-e a kórházba levezetni a szülést. Amennyiben erre nem hajlandóak, az ügyeletes orvos és szülésznő lesz mellettük.
Nyugodjon meg, kismama!
A várandós nők és az orvosok is remélték, érkezni fog a módosítás, hiszen kinek lenne az érdeke, hogy bizonytalanok legyenek a kismamák, hogy sérüljenek a már meglévő páciens-orvos viszonyok. Ám ez idáig nem történt változás, így a kórházak egyénileg próbálnak megoldást találni a helyzetre. Mi is megeresztettünk pár telefont, mire számíthat most egy várandós nő.
Mostantól mázli vagy pénz kell, hogy a fogadott orvosodnál szülhess? (Fotó: Pexels.com)
A Jahn Ferenc Dél-pesti kórház szülészetén készséges tájékoztatást kaptunk kismamaként. Náluk a fentebb említett forgatókönyv zajlik: amennyiben épp ügyeletben dolgozik a fogadott orvosunk, ott lehet a szülésnél, ám ha aznapra nincs beosztva, akkor az ügyeletes orvos lesz mellettünk.
„De ne aggódjon, kismama, jó kezekben lesz mindenképp: kiváló szülészeink és orvosaink vannak”
– tették hozzá, amikor telefonon érdeklődtem.
Információink szerint több intézményben is hasonló az eljárás: a Debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika dolgozói januárban a Facebook-oldalukon jelentették be, hogy a jogi helyzet tisztázásáig minden szülést automatikusan az vezet le, aki beosztása szerint a kórházban lesz.
A TASZ ajánlása szerint a fizetéses forgatókönyv működő alternatíva, meglehetne állapodni arról, hogy egy orvos az ellátás nem tervezhető részében, tehát a szülésnél is jelen legyen. Azt azonban hangsúlyozzák, hogy ez nem vezethető le a szabad orvosválasztás jogából, hiszen a szabad orvosválasztás csak a szülés tervezhető részére vehető igénybe. „Ezért is javasoljuk a »fogadott orvos« kifejezésének elhagyását, amely nem különíti el kellőképpen a két szakaszt. Ha az orvos vállalja, hogy elérhető lesz a nem tervezhető ellátásokra, azt rendelkezésre állásnak nevezzük. A rendelkezésre állást az egészségügyi törvény vagy más jogszabály jelenleg nem szabályozza, de nem is zárja ki, azaz jelenleg is megvan, illetve megteremthető a jogi lehetőség az alkalmazására” – írják, hozzátéve, hogy fontos kiemelni azt is, hogy ez az értelmezés nem jelent kevesebb jogot a várandós nők számára, mint amennyivel eddig is rendelkeztek. A szülészeti ellátásokban a szabad orvosválasztást eddig is biztosítani kellett hálapénz nélkül is, és ezután is biztosítani kell a tervezhető ellátások esetén, azaz a várandósgondozás alatt és a gyermekágyas időszakban.
A nem tervezhető ellátásokra, azaz a szülésre pedig megteremthetők azok a feltételek, amelyekkel szabályozni lehet az orvosok rendelkezésre állását.
Így megoldható, hogy az orvos a munkaidején kívül is jelen lehessen, rendelkezésre álljon a szülésnél. Ebben az esetben az orvos rendelkezésre állásáért, tehát azért, hogy a nem tervezett ellátásánál, azaz a szülésnél is jelen legyen, törvényesen lehetne pénzt kérni, a várandós nőnek pedig a szerződés garanciát jelentene, hogy valóban megkapja azt a minőségi ellátást, amiért fizetett. Az összeg a kórház esetleges többletköltségét és az orvos rendelkezésre állási díját is fedezné. Szerintük a kórházaknak jelenleg is lehetősége van bevezetni a rendelkezésre állás szabályozott, szerződéses viszonyát. Ebben a rendszerben a szerződés a kórház és a várandós nő között jön létre, ami tisztább helyzetet teremt.
Tippmix magyar módra
Amíg azonban jogszabályi változtatás nem történik, azaz nem tisztázott, hogy milyen szabályozás vonatkozik a fogadott orvosok és szülésznők gyakorlatára, addig sok várandós nő nem tudja, mire számíthat a közelgő szülésénél, és érthető módon aggódik, szorong, hogy nagy eséllyel nem az az orvos lesz mellette élete egyik legfontosabb pillanatában, akiben megbízik, aki végigkísérte a terhességét.
„Nekem az egyik legvisszataszítóbb ebben a történetben az, hogy az embernek ritka az olyan helyzet az életében, amikor ennyire kiszolgáltatott, és most egyre több lett a nyugtalanító kérdés. Még a bizalmi ember, az orvosom sem tud segíteni, mert neki sincs fogalma semmiről. Ez a rendszer így mindenkit kiszolgáltatottan hagy” – írta az nlc-nek egy várandós nő.
A nők bizalmatlanságát, szorongását csak tetézi, hogy a kórházak ellátásának színvonala között nagy különbségek lehetnek, a természetes szülés gyakorlatát követő kórházakba például eddig sokszor az orvosválasztás volt a belépő. Ebbéli félelméről beszélt egy másik kismama:
„Kiszolgáltatva érzem magam, s mintha a saját testem felett nem dönthetnének szabadon… Ugyanakkor egy fogadott szülésznő, akit ismerek, akiben bízom, a vajúdás kezdetétől támogathatna abban, hogy természetes úton hozzam világra a kisbabám – hangsúlyozom akkor, ha minden érték megfelelő és nincs veszélyben sem ő sem én. De így el sem tudom képzelni, mi lesz: beesek a kórházba, már fájdalmakkal küzdök, s akkor álljak neki tárgyalni az ügyeletes csapattal, hogy én voltaképpen ezt meg ezt szeretném…” – mondja, hozzátéve:
Megmondom őszintén: nagyon félek.
Ráadásul az ellátás egyenlőtlensége tovább sérült a koronavírus-járvány alatt, egyes kórházakban olyan intézkedéseket alkalmaznak, amelyek szembemennek a hazai és nemzetközi javaslatokkal. És akkor még nem beszéltünk azoknak a várandós nőknek a félelméről, akiknek terhességi komplikációi miatt egészségügyi szempontból is létszükséglet volt, hogy szakmailag tapasztalt orvost válasszanak. Érthető, mennyire szoronghatnak attól, hogy talán valaki olyannál kell szülniük, aki nincs tisztában a kórelőzményeivel.
