Az apaszabadság Magyarországon

Gyerekük megszületése után az apák 5 nap fizetett szabadságra jogosultak Magyarországon, ikrek után pedig 7 napra. Sokan várták, hogy hosszabb lesz ez az időtartam, mert egy 2019-es uniós irányelv szerint a jelenlegi magyar ötnapos apaszabadságot tíz napra kell növelni a munka és a magánélet közti egyensúly megteremtése érdekében. Az új irányelvet a tagállamoknak elvileg idén augusztus elejéig kellett átültetniük, ez azonban Magyarországon nem következett be.

Emiatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közleményében felszólította a kormányt, hogy a Munka törvénykönyve megfelelő módosításával garantálja az apáknak a mostani 5 helyett a legalább 10 fizetett szabadnapot. Az érdekképviselet szerint a kormány nem foglalkozott az üggyel, annak ellenére, hogy a három évvel ezelőtt született irányelv kidolgozásában magyar szakértők is részt vettek, és a bevezetésre kitűzött határidő 2022. augusztus 2. volt – tették hozzá.

A közlemény szerint Ausztriában az elsők között reagáltak az uniós elvárásra, és nem 10, hanem 30 napot biztosítanak az apáknak. Magyarország az 5 nappal a sor végén áll. A szomszédban ráadásul a négyhetes apaszabadságot az egynemű szülők, a nem vér szerinti szülők és a nevelőszülők is igénybe vehetik. Ez idő alatt az apák védettek, vagyis nem lehet őket elbocsátani a munkahelyükről. Ez a védettség nálunk mindössze öt napig tart – fogalmazott a MASZSZ.

Nem csak az apáknak jó

De nem csak az MASZSZ elégedetlen a helyzettel, az Apa Akadémia is immár sokadik éve hívja fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy a jelenlegi 5 napos apai szülői szabadságot mielőbb legalább egy hónapra kellene növelni, ahogy azt a nálunk fejlettebb országok már megtették. Ám úgy tűnik, a hazai döntéshozók még mindig nem látják be, hogy az apaszabadságnak számos előnye van, amit számos kutatás is igazol. 

Léder László azt írja az Apa Akadémia oldalán, hogy a kutatások szerint mind az apák, mind pedig az anyák egészségi állapotára rendkívül jó hatással van az apaszabadság. Hozzáteszi, a felmérések többek között kimutatták, hogy az anyák kevesebbet keresik fel az orvosokat, és kevesebb gyógyszert fogyasztanak.

Az anyák egészségi állapotára rendkívül jó hatással van az apa szabadság (Fotó: Getty Images)

Fiss tanulmányról számolt be 2021-ben a Psichology Today is, amely azt vizsgálta, hogy az apasági szabadságnak milyen hatása van a szülő-gyerek kapcsolatra és az együttnevelés minőségére a gyerek születését követő öt évben. A kutatásban részt vett apák közel 80 százaléka vett ki szabadságot a gyermeke születése után, átlagosan csak egy hétig. A statisztikai elemzés kimutatta, hogy ez pozitív hatással volt mind a kapcsolatukra, mind az együttnevelésre, és ezek a pozitív hatások az idő múlásával is megmaradtak. Kiderült az is, hogy a gyermek születése utáni hosszabb apaszabadság pozitívan hatott a szülő-gyermek kapcsolatra és a szülői kompetenciákra is.

A szerzők kiemelték azt is, hogy

Egészen biztos, hogy az apaszabadság a gyereknek olyan szempontból is jobb, hogy nem egy végletekig elcsigázott édesanyával telnek a napjai, hanem a megosztott munka és felelősség révén egy jóval kiegyensúlyozottabb szülővel töltheti az időt. A máshol jól bevált, kiegyenlített rendszerekben a nők így kiteljesedhetnek a karrierjükben is, anélkül, hogy lemondanának a gyerekvállalásról, vagy azt éreznék, hogy a folyamatos időprés miatt rossz anyák.

Extra napok és ösztönzők

Értelemszerűen azokban az országokban, ahol az apai és anyai szülői szabadság egy része „át nem ruházható”, az anyák kevésbé esnek ki korábban megszokott életvitelükből, karrierjük, munkahelyi előmenetelük stabilabb marad. Nem úgy, mint itthon, ahol az anyává válás után nem olyan könnyű újra elhelyezkedni a munka világában, vagy folytatni ott a karriert, ahol a gyerekszülés előtt abbahagytuk. A UNICEF Magyarország egyik kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek 73 százaléka szerint a kisgyereket nevelő anyák nem számítanak teljes értékű munkaerőnek. Ennek fényében az is érthető,  hogy itthon sok gyerekes nő a nem igazságosan elosztott terhek miatt – valamint a berögzült nemi sztereotípiák miatt – nem tud feljebb lépni a ranglétrán.

A megosztott teherviselés egyébként az apák válláról is levenné azt a nem kevés terhet, hogy nekik kell eltartani az egész családot. Sőt, az apai szabadság lojálisabbá és hatékonyabbá teszi a férfi munkavállalókat is. Több kutatás is megerősíti, hogy a fiatal, jól képzett férfiak egyre gyakrabban érdeklődnek a céges apatámogatási lehetőségekről, mielőtt egy kecsegtető állásajánlatra igent mondanak. Az apaszabadságnak tehát rengeteg előnye van.

A skandináv országokban nemcsak ösztönzik, hanem egyes helyeken az állam és a munkaadók egyenes kötelezik is az apákat, hogy pár hónapot otthon maradjanak a gyerekkel. Svédországban például a szülők 480 nap fizetett szülői szabadságra jogosultak, ha gyermekük születik vagy örökbe fogadják őket. Ebből 240 napra mindkét szülő – amennyiben ketten vannak – jogosult. Az egyedülálló szülő teljes 480 napra jogosult.

Portugáliában pedig úgy ösztönzik a férfiakat, hogy kivegyék a szülő szabadságot, hogy további 30 nap áll rendelkezésre, ha a szülők megosztják a szabadság időtartamát. Az apa a szülői szabadság bármelyik részét igénybe veheti, kivéve a szülői szabadság kezdeti, az anyának fenntartott időszakot.

Kipróbálnák, de féltik a családi kasszát

A KSH adatai szerint Magyarországon főleg a nők veszik igénybe a gyermekgondozási szabadság különböző formáit, míg a férfiaknak csupán 5-7 százaléka él vele. A számok azonban nem feltétlen a valós vállalkozói kedvet mutatják. Az Apu-kalipszis 2018-ban készített felméréséből legalábbis az derül ki, hogy ennél jóval több apa, a megkérdezettek 44 százaléka elgondolkodna rajta, 32 százalék pedig biztos benne, hogy kipróbálná a gyest/gyedet. Sokakat az tart vissza, hogy a magyar nők ugyanazért a munkáért kevesebbet keresnek, mint a férfiak, így karcsúbb lesz a családi pénztárca tartalma, amennyiben a férfi marad otthon a gyerekkel.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Magyarországon még mindig a klasszikus szerepminták dominálnak, és a lakosság nagy része ezek szerint is éli a mindennapjait. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen maga a kormány is ezt tartja irányadónak, és be is vet sokféle eszközt, hogy a nőket visszaterelje a konyhába, valamint a gyereknevelés feladataihoz, míg a férfiakat az egyedüli pénzkereső státuszba. Ezzel szemben a gazdaságilag jóval stabilabb országokban jó ideje rájöttek, hogy ez az államkasszának sem előnyös felállás, és sokat tesznek azért, hogy a gyereknevelés, valamint a házimunka terhei kiegyenlítődjenek, illetve, hogy a nők és a férfiak egyenlő esélyekkel legyenek jelen a munkaerőpiacon. 

A pozitív élményként megélt gyermekvállalás növeli annak az esélyét, hogy a pár tagjai újabb gyermekeket vállaljanak (Fotó: Getty Images)

Nagyon kevés az 5 nap

Az alábbi összesítésben sorra vettük, hogy más országok milyen rendelkezéseket hoztak az apaszabadság terén, amely alapján jól látszik, hogy a mi 5 napos apaszabadságunkkal mennyire messze vagyunk a több EU-s országtól. Az adatok az Európai Parlament dokumentumából valók.

• Ausztriában 2019. szeptember 1-jétől minden osztrák munkáltatónak lehetővé kell tennie, hogy az apák egy hónap fizetés nélküli szabadságot vehessenek ki gyermekük születése után.
• Belgiumban 2021. január 1-jétől az apasági szabadság 10 napról 15 napra nőtt. 2023-tól további öt nappal, összesen 20 napra bővül. A kiterjesztés az alkalmazottakra, valamint az önálló vállalkozókra és a köztisztviselőkre is vonatkozik.
• Csehországban 2022. január 1-jétől a fizetett apasági szabadságot a korábbi 7 napról 14 napra hosszabbították meg.
• Észtországban az apák a szülés előtt vagy után apasági szabadságot vehetnek ki; a 2020. június 1-jén hatályba lépett új törvény 30 napos (4 hetes; fizetett) szabadságot ír elő. Az anyák számára 2022. április 1-jén lép hatályba egy új törvény, amely 60-100 napos szabadságot ír elő; a fennmaradó 40 napot a szülői szabadsághoz adják hozzá.
• Finnországban az apák körülbelül 9 hét apasági szabadságot vehetnek ki. Ebből legfeljebb 18 munkanapot, azaz körülbelül három hetet tölthetnek otthon az anyával egy időben.
• Franciaországban 2021. július 1-jétől az apasági szabadság időtartama megduplázódott: 28 nap, amelyből 3 napot a munkáltató, a többi 25-öt a társadalombiztosítás finanszíroz.
• Írországban 2019. november 1-jén vagy azt követően született vagy örökbefogadott gyermek minden szülője számára további három hét szülői szabadság és szülői juttatás jár (így összesen öt hétre emelkedik).
• Olaszországban 2021. január 1-jétől a kötelező fizetett apasági szabadságot hét munkanapról tíz munkanapra emelték egy szabadon választható plusz nappal, ha az anya lemond egy napról a törvényes szülési szabadságából.
• Hollandiában 2021 augusztusától az apák vagy élettársak (beleértve az azonos nemű partnereket is) jogosultak egy teljes munkahét (öt nap) fizetett apasági szabadságra. Hozzáférhetnek további öt hét apasági szabadsághoz a szülést követő első hat hónapon belül, de arra az időszakra csak keresetük  70 százaléka jár. 
• Portugáliában nincs szülési vagy apasági szabadság, csak szülői szabadság. Lehetőség van 120 vagy 150 nap szabadság igénybevételére: a 120 napot 100 százalékban, a 150 napot pedig 80 százalékban fizetik. További 30 nap áll rendelkezésre, ha a szülők megosztják a szabadság időtartamát. Az apa a szülői szabadság bármelyik részét igénybe veheti, kivéve a szülői szabadság kezdeti, az anyának fenntartott szabadságot.
• Svédországban a svéd jogszabályok e kérdésben nemileg semlegesebbek, mint más tagállamokban. Az anyai szülési szabadság helyett a szülői szabadság a legfontosabb. Minden szülő legfeljebb 240 nap fizetett szülői szabadságra jogosult, amelyből 90 nap kivételével az összes nap átruházható a másik szülőre.