“Egy tablettányi dizájnerdrog akár 150-200 forintért is beszerezhető, ez az egyik legnagyobb veszélye ennek a kábítószer-fajtának” – jelentette ki az SZTE Innovációs Klub legutóbbi estjén dr. Kereszty Éva, az SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi docense az SZTE Innovációs Klubjának legutóbbi, telt házas estjén.
A dizájnerszerek összetételét és hatásmechanizmusát sem ismerjük rendesen.
A szakember szerint a dizájnerdrogok azonosítása sokszor ködszurkálás, hiszen a drogpiacra dolgozó előállítók trükkjének lényege, hogy a legtöbb ország nem tud gyorsan reagálni az új szerek megjelenésére, így a vegyészek gyakran éveken keresztül gyárthatják a legálisnak minősülő, hatásaiban mégis egyes kábítószerekhez hasonlító szereket. A dizájnerdrogokat egymás után dobják piacra olyan új vegyületekkel, amelyeknek a szerkezete még nincs belerajzolva a büntető törvénykönyv által tartalmazott listákba, így a fogyasztásuk legális.
Ahány ház, annyiféle drog
Dr. Kereszty Éva szerint a dizájnerdrogok különböző utakon kerülnek be a különböző országokba. Gyakori, hogy a Budapesten használt tudatmódosítóknak egészen más a mintázata, mint azoknak, amelyek Szegeden kerülnek forgalomba.
Az Igazságügyi Orvostani Intézetnek nagyon jó az együttműködése az ÁOK Kémiai Intézetével, a kannabiszcsoportot már mérni tudják. Ha új anyag jön be a piacra, akkor 2-3 hét alatt ki tudják dolgozni azt a metodikát, amelynek alkalmazásával az új anyag emberi vérből vagy vizeletből mérhetővé válik. Munkájuk sziszifuszi. A szakértők nem igazán tudják, hogy az adott dizájnerdrognak milyen hatásai vannak. Információkat ma főként onnan tudnak szerezni, hogy 60-70 olyan hazai és külföldi honlapot olvasnak rendszeresen, amelyeken a drogfogyasztók megosztják egymással tapasztalataikat. Ezt összevetik a kábítószer-fogyasztókat elfogó rendőrökkel, és ez alapján nagyjából meg tudják határozni a klinikai tüneteket, az adott drog “működését”.
Dr. Kereszty Éva beszámolt arról is: intézetük néhány éve részt vett egy nemzetközi kutatásban, alkohol és kábítószer befolyása alatt álló gépjárművezetőket vizsgáltak Európa 24 országában. Akkor még döbbenetesen alacsonynak találták a kábítószer hatása alatt autót vezető magyarok arányát, inkább az alkoholos hatás alatti gépjárművezetés volt a jellemző. 3-5 év alatt azonban ez a tendencia megváltozott: ma már egyre nagyobba arányban használják a magyarok is a dizájnerdrogokat. Ennek oka egyrészt, hogy az extrém olcsó ár miatt a szerhasználat már nem tűnik annyira súlyosnak. Pedig az, aki drog hatása alatt vezet autót, nem csupán magát, hanem másokat is nagy veszélynek tesz ki. Ha valaki ugyanis a szervezetében 0,5 százalékos véralkoholszinttel vezet, akkor a baleseti kockázat 4-6-szorosára növekszik. Ha viszont valaki amfetaminszármazék hatása alatt ül kocsiba, ez a kockázat már 60-szorosára nő.
Visszafordíthatatlan hatásai vannak a dizájnerdrogoknak
Az egyetemi docens a témában publikált agykutatási eredményeket is megemlítette. “Az agykutatók számos tanulmányt publikáltak már arról, hogy ezek a drogok milyen mechanizmusokat hogyan rombolnak le az agyban; milyen hatással vannak a közérzetre, a tanulási képességre, a hosszú távú megjegyző emlékezetre, majd a későbbiekben a világra való nyitottság képességének elveszítésére” – mondta dr. Kereszty Éva. “Nem csupán arról van szó, hogy most kicsit jó bebutulni és bebódulni. Ezeknek a »könnyebbnek« gondolt szereknek olyan hatásai vannak a szervezetben, amelyeket visszaállítani, visszaépíteni később már nem lehet.
Az előadás második részében dr. Zacher Gábor toxikológus, a Honvéd Kórház Sürgősségi Osztályának vezetője a drogfogyasztás társadalmi hátteréről beszélt. Mint mondta: a magyar kábítószer-fogyasztás Európában ott helyezkedik el, ahol a magyar foci: a sor legvégén. A magyarok évente átlagosan 4,5 alkalommal használnak tudatmódosító szereket, a szlovákok 7, a csehek 8, a spanyolok és olaszok 20-22, a britek 24-26, az ukránok 18, az oroszok 35 alkalommal. Az osztályvezető főorvos szerint a mai generáció jelentős részben már olyan világban szocializálódik, ahol szinte minden buliban előkerül a spangli. “Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden magyar fiatal, aki kipróbálta a marihuanás cigarettát, drogos lesz és elindul lefelé a lejtőn, és a Dugonics téren fog drogot árulni. Viszont meg kell tanulni ezekkel a szerekkel együtt élni” – mondta Zacher Gábor.
Dr. Zacher Gábor szerint a mai generáció már olyan világban nő fel, ahol a drogok jelenléte a hétköznapok része
Szerinte az új drogoknak az a legnagyobb veszélye, hogy nem ismerjük őket. “Az egy héttel ezelőtt Japánban legyártott új, Akinawara nevű szer például már itt van Magyarországon, és a szakemberek egyáltalán nem tudják, hogy mi történik a szervezetben ennek a drognak a hatására. Három-négy év lemaradásunk van, amit soha nem fogunk tudni behozni. Ennél azonban sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy hogyan tudunk ezzel a rendszerrel elbánni akkor, amikor azok a szakemberek, akik a dizájnerdrogokat előállítják, havonta több mint egymillió forintot keresnek” – tette hozzá.
Zacher Gábor az is elmondta: nincs pontos adat a dizájnerdrog-fogyasztók számáról. Budapesten egy 6-7 ezres populációról lehet szó, előfordulnak háromgenerációs droghasználó családok is 45 éves nagypapával, 30 éves szülővel és 15 éves gyerekkel. “A gyerek ezt a mintát viszi tovább – mutatott rá Zacher Gábor. – Mit várunk ettől a populációtól, ha se múltja, se jelene, se jövője?” – tette fel a kérdést. Mint mondta: ennek a populációnak a saját pszicho-szociális gettójából a szerhasználat jelenti a kitörési pontot, ami legalább egy kis időre megváltoztatja őt.
“A gyerekek a drogos, játékgépfüggő apa-, a gyógyszerfüggő-alkoholista anya-mintát viszik tovább egy kommunikációmentes családban, ahol nem ismerik egymást az emberek. Így nem csoda, hogy a gyerekek is hozzányúlnak a szerekhez. A drog segítségével kiszakadnak a saját gettójukból – és ugyanez jellemző az egyetemi végzettségűek egy részére is” – mondta a szakember.
Zacher Gábor itt is fővárosi példát hozott, azokról beszélt, akik 31-32 évesen egy multinacionális cégnél középvezetői állást töltenek be. Jól keresnek, sokkal jobban, mint az átlag: háromszor-négyszer annyit. Hétfő reggel fél 9-kor már dolgoznak, reggel elmennek edzőterembe munka előtt, társadalmi életet hétköznap csak ebédidőben élnek. A munkaidejük este 6-7 óráig tart, a legtöbben haza is viszik a munkát. Pénteken viszont fél 6-kor felállnak az íróasztaltól, és két napjuk van arra, hogy kiengedjék a gőzt. Beugranak a pesti kocsmanegyedbe, isznak, kábítószert fogyasztanak. Vasárnap regenerálódnak gőzfürdőben, masszázzsal, próbálják kialudni magukat.
“A kitörési pont ez alatt a két és negyed nap alatt a dorbézolásról szól – mondta Zacher Gábor –, amikor minden jöhet. Egy alkalommal elköltenek egy hétvégén százezer forintot, mert megengedhetik maguknak. És a diplomások körében igazából ezért ugrik meg a szerhasználat. A statisztikák is azt mutatják, hogy a nettó jövedelmet tekintve kell szegénységi droghasználatról beszélni, mert az, aki szegény, nem fog tudni a gettóéletéből kilépni. Az ellenpólus viszont a magasan kvalifikált, jól kereső fiatal értelmiségi dizájnerdrog-fogyasztó és kokainista, aki a maga saját zárt rendszerében mozog, de a statisztikákban nem jelenik meg, mert terápiára a magánszektorba jár, és megveszi az orvost magának akár 25-30 ezer forintért óránként. De hiába jár terápiára, nem fog leállni, mert nincs semmi motivációja. A terápiával megnyugtatja magát, azután hazamegy, és újra felszív két csíkot.”
További cikkek a dizájnerdrogokról az NLCafén:
- Herbálpara: úgy rendelik a drogot, mint a pizzát
- Új módszerekkel kell megszólítani a függőket
- “Hülyének néznek, ha nem katizol”
