HRDU, azaz High Risk Drug Use. Azaz magas kockázatú szerhasználat. Az Európai Unióban elterjedt rövidítést olyan fokú kábítószer-használat esetén használják, amikor a drog szellemi, fizikai károkat és függőséget okoz, vagy amikor a szerhasználat arra utal, hogy az utóbbiak mind ott lapulhatnak az alany jövőjében.
A szerhasználó még nem függő
“Úristen, drog!” – nagyjából ennyi a szülők reakciója, amikor megtudják, hogy a gyerekük fogyasztott valamit.
“Leblokkolnak, nem tudják, hogy mit csináljanak – mondja Szabó Tünde szociális munkás, a Nyírő Gyula Kórház OPAI drogambulanciájának vezető asszisztense. – Már a szótól, hogy drog, megijednek, miközben még azt sem tudják, hogy egyszer vagy többször és hogy mennyi anyagot használt a gyerek.”
Kapitány-Fövény Máté pszichológus, Winter Zsuzsa pszichiáter, Szabó Tünde szociális munkás, főnővér (Fotó: Hír24/Berecz Valter)
A szakember elmondása szerint a szülők nem merik megkérdezni a gyereküket, hogy fogyasztott-e, csak elkönyvelik drogosnak – még akkor is, ha a kölyök csak beleslukkolt egy marihuánás cigarettába. A marihuánás cigaretta persze a “jobbik” eset, herbállal például sokkal kockázatosabb elkezdeni a szerhasználatot. “Nemrég találkoztam egy fiatallal, aki két hétig volt az intenzív osztályon, lélegeztetőgépen is, és mindez nagyrészt a biofű miatt – meséli Winter Zsuzsa, a Nyírő Gyula Kórház OPAI drogambulancia főorvosa. “Nem rendszeres használó volt, csak egy bulin járt, ahol biofüvet és amfetamint használt. Az ehhez hasonló, halálközeli élmények döbbentik rá a használók egy részét arra, hogy sürgősen abba kell hagyni a droghasználatot.”
Egyedül nem megy
Bár a drogok az utóbbi húsz évben változtak, a velük való ismerkedés menete nagyjából ugyanaz: manapság is társaságban szokás kezdeni. “A rászokás szempontjából a fő probléma nem a kipróbálással van – mondja Lackó Zsuzsa, klinikai szakpszichológus. “Közhely, hogy ha valaki könnyű drogot próbál, kontrollált körülmények között, “megbízható forrásból” beszerezve, az önmagában a kipróbálástól nem lesz függő.” A designer szerek viszont más kategóriába tartoznak, mint a könnyű drogok, mivel a fiatal nem tudja pontosan, hogy mit fogyaszt – és ez önmagában is veszélyes.
Míg régen létezett úgy tíz fajta ismert drog, és maximum jó speed és rossz speed közt tettek különbséget, addig ma megszámlálhatatlan nevű és összetételű anyag van a piacon. Zene, herbál, gina, kati… ahogy szakértőink egyöntetűen elmondták: az új szerek addiktív potenciálja nagyon magas, sokkal könnyebben váltanak ki hozzászokást, mint a régiek.
Nincs mérték
A Megálló Csoport Alapítvány egyik tapasztalati segítője, Moreno Sindy szerint egy gyerek ritkán ismeri fel, hogy képtelen mértéket tartani, és ez az egyik oka, hogy könnyen függővé válik.
“Lehet, hogy a barátok bármit tudnak mértékkel fogyasztani, de függő típus erre képtelen – magyarázza. “Egy prevenciós előadáson elmondtam, hogy anno nálam sem volt mérték, és ezért szoktam rá a heroinra, miközben egy másik előadó azt szajkózta, hogy a gyerekek igenis tanuljanak meg mértékkel fogyasztani. Volt ott egy tizenhét éves kislány, aki bevallotta, hogy egy éve nem iszik alkoholt, mert rájött, hogy képtelen leállni, és hogy szerinte a józanság menő. Ha az őszintesége a többi ezer diákból hatással volt mondjuk két másikra, akkor már megérte, hogy megnyílt.”
Sindy egyébként tíz éve tiszta, és kilenc éve segít függőknek. Szerinte (és cikkünk többi hozzászólója szerint is) a mai fiatalok sokszor hülyének nézik, aki nem fogyaszt, és tukmálják az anyagot ahelyett, hogy elfogadnák, akad olyan köztük, aki tiszta akar maradni. “Régen az számított deviánsnak, aki anyagozott” – teszi hozzá Moreno.
Miért fogyasztanak?
Azon túl, hogy meg kell felelni a haveroknak/barátnőknek, egyes kutatók, szakértők szerint a droghasználat felfogható öngyógyítási kísérletnek.
“Eltérő hatásuk miatt a szerek más-más fajta problémák kezelésére “jók” – magyarázza Lackó Zsuzsa. “A stimuláns, gyorsító szereket (a kokaint és az amfetamin származékokat) paradox módon az amúgy is pörgő, akár hipomán személyek hangulatuk stabilizálására, önmaguk lelassítására használják, miközben a depresszáns szereket (az alkoholt és a heroint) inkább depresszióra hajlamos személyek választják hangulatuk javítására vagy az eufória eléréséhez.” A szakértő szerint ez ritkán tudatos folyamat eredménye.
Pénz, pénz, pénz
A társas nyomáson és az egyén lelkiállapotán túl az anyagi helyzet is befolyásolja, hogy ki milyen szerre kap rá, de nem minden esetben. Gabka hat éven át heroinozott, történetét egy könyvben is elmesélte. Droghasználatának, leszokásának és józanságának története rendhagyó.
Gabka hat éven át heroniozott – ma már tiszta
“Általában kaptam az anyagot, éltem együtt dealerrel is – meséli. – Eleinte tűt sem használtam, mivel annyi heroin vett körül, hogy szippanthattam is.”
Gabka története eltér az átlagostól (bár idővel az övé is tipikussá vált, hogy mást ne mondjunk, fekete bundában lopni járt), mivel a drogozást általában befolyásolja az alany anyagi helyzete. A kamaszoknak kevés a pénze, nyilván ezért kapnak rá előbb bármilyen designer szerre, mint a kokainra, hisz míg előbbieknek (zene, herbál) vészesen alacsony, akár 300 forint/gramm is lehet az ára, addig a kokainért minimum 15 ezer forintot kell fizetni grammonként.
“Három embertől kell pénzt kunyerálni telefonra, és már meg is van egy gramm herbál – jegyzi meg Moreno Sindy. – Ez pedig erős különbség a tizenöt évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Félek is, hogy mi lesz tíz év múlva a piacon.”
A designer szerek ára pont olyan alacsony, mint amennyire könnyű beszerezni. Míg a régi drogosoknak össze kellett szedni (akár lopással, rablással) a pénzt a szerre, ma tényleg elég rá a zsebpénz, a fagyipénz.
A kokain nyilván nem a fiatalok szere, hiszen kevés középiskolás engedheti meg magának. A drogambulancia dolgozói szerint a pénzügyi- és a művészvilágban elterjedt, noha megjegyzik: ebben a környezetben arányaiban kevés a kezelésre szoruló függő.
Függővé válás
A designer szerektől pár hét, vagy egy-két hónap alatt kialakul a függőség. “Volt egy tizenöt éves kliensünk, aki olyan félelmekről számolt be, amiről egy heroinista csak évek múltán tud – meséli Moreno. “Ahogy a rászokás gyors, a fiatalok a leszokástól is rapid tempót várnak. Kimondjuk, hogy egy év terápia, és megijednek, el sem mennek. Másfél évet laktam Komlón (a Leo Amici Alapítványnál – a szerk.), ahol megtapasztaltam, hogy milyen szép az élet, hogy milyen jó élni. A mai fiatalok ritkán vállalnak ilyen hosszú kezelést, pedig legalább ennyi kell, hogy az alany kitisztuljon és visszaépíthesse magát a társadalomba.”
Az addiktológus, a pszichiáter, a pszichológus és a szociális munkás közt relatíve nagy az egyetértés: a függőség akkor kezdődik, ha a szerhasználó életvitele, kapcsolatai, munkavégzése problémássá válik.
“A problémásság kérdése vitatható, nyilván mást mond erről a függő, az orvos és a hozzátartozó is – mondja Lackó Zsuzsa. “Függőségről beszélhetünk, ha a használó kapcsolatai tönkremennek, megszakadnak, illetve csak a droggal, drogozással összefüggő kapcsolatai maradnak meg. Árulkodó jel, ha az illető nem képes bemenni az iskolába vagy a munkahelyére, illetve ha az éjszaka és a nappal, a rendszeres étkezés rendje felborul. Közhelynek tűnhet, de akkor beszélhetünk függőségről, ha a drog beszerzése és fogyasztása válik a legfontosabbá, ha ez határozza meg a mindennapokat.” A mindennapok függőként nehezek, számos esetben egyéni használóvá válik a a társasági fogyasztó is – következő cikkünk a függő mindennapi életét járja körül.
További cikkek a függőségről az NLCafén:
- Herbálpara: úgy rendelik a drogot, mint a pizzát
- Egyre komolyabb veszély az internetfüggőség
- A drog lényege, hogy jobbá tegye az emberek életét?
