A nyár utolsó hónapjában több helyen is találkozhatunk a bodza sötét színű, bogyós termésével, melyből nemcsak istenien finom, de rendkívül egészséges lekvárt készíthetünk.
A fekete bodza sok helyen megtalálható, 3-7 méter magasra megnövő cserje, melynek finom fekete gyümölcsét a madarak is szívesen fogyasztják. Móra Ferenc Georgikonjában így mesél a bodzáról: „…A nép szíveli a bodzát, mert igénytelen, mint ő maga, és ha haszon nincs is belőle, gondot se kell rá viselni. Az erdőszélben tanyák vannak, és rendesen minden tanya körül ott kujtorog a bodza, mint a legprimitívebb díszfa. Hívni se kell, megtelepszik magától, és mindenütt jól érzi magát, ahol embert érez…”
Bár a fekete bodza valóban igénytelen, hiszen úton-útfélen képes megteremni és jó magasra nőni, haszontalannak semmiképpen sem mondható. A fekete bodza bogyója antioxidánsokban gazdag, C-vitamin-dús gyümölcs, melyet ha magában nem is fogyasztunk, finom és egyben gyógyító lekvárt készíthetünk belőle, mely télen tökéletes választás lehet fájdalom csillapítására, enyhe meghűlésre, valamint székrekedés ellen.
Mielőtt azonban elkészítenénk az isteni bodzalekvárt, tekintsünk jól körbe! Semmiképpen se vegyük le a lágyszárú gyalogbodza bogyóját, ez ugyanis mérgező lehet!
Ezekre lesz szükséged 8 üveg bodzalekvár elkészítéséhez:
- 1 kg bodzabogyó
- 60 dkg kristálycukor
- 2 db citrom
- 3 dl víz
- 1 csomag dzsemfix
A szüretelés
Bodzabogyót ne szedjünk forgalmas helyeken, út mentén, se ipari telepek közelében! Egy hétvégi erdei séta alkalmával biztosan belebotlunk egy olyan cserjébe, amely tiszta és szennyeződésektől mentes. A bodza bogyója úgynevezett tányérokon nő, ezekből hozzunk el annyit, amennyit befőzésre elégnek találunk (1 kg bodzabogyóból nagyjából nyolc kis befőttesüvegnyi lekvár készülhet).
A főzés
A bodza bogyóit egy villa segítségével húzzuk le a száráról, tegyük egy nagyobb, magas falú tálba vagy vájdlingba, és öntsünk rá annyi vizet, hogy az éppen ellepje a bogyókat. A víz felszínére felúszó gyümölcsöket szedjük le és dobjuk ki, ezek jobb, ha nem kerülnek bele a lekvárba.
Vegyünk elő egy edényt, és mérjük le üres állapotában. A megmosott és lecsepegtetett bogyókat tegyük az edénybe, és mérjük le újra (így már tudni fogjuk, pontosan mennyi bodzával dolgozunk), és facsarjuk rá két citrom levét.
1 kg bodzabogyó befőzéséhez 60 dkg cukorra lesz szükségünk (ízlés szerint 1-2 csomag vaníliás cukrot is keverhetünk bele, a bodzabogyó fanyar íze miatt nem kell spórolnunk a cukorral), ezt szórjuk rá a bodzára, adjunk hozzá 3 dl vizet, és főzzük addig, amíg az fel nem forr, és be nem sűrűsödik. Ezután adjunk hozzá a készülő mennyiséghez szükséges dzsemfixet.
Azoknak, akik nem szeretik a magokat (vagy nem tesz jót a gyomruknak), érdemes lepasszírozni vagy összeturmixolni a gyümölcsöt; a lekvár íze nem, maximum az állaga fog kicsit megváltozni.
A forró masszát merjük az üvegekbe, az üvegeket légmentesen zárjuk le, és fordítsuk mindet a fejére. Ezután jöhet a dunsztolás (15-20 percig). A lekvár süteményekbe, palacsintába, de akár kenyérre kenve is isteni ízesítő lesz, nem is beszélve arról, mi mindenre lehet majd felhasználni a hideg téli napokon.
Szponzorált tartalom
