terhesség

terhesség

terhesség hétről hétre

terhesség első jelei

terhesség

A terhesség folyamata

terhesség (latinul  graviditás) a nő méhében lévő egy vagy több utód kihordását jelenti. A terhes nő gondozását szülés-nőgyógyász, vagy szülésznő (bába) végzi. Állatok esetében a vemhesség kifejezés a helyes.

A terhesség fő jele a menstruáció elmaradása, bár az a terhesség ideje alatt is lehetséges. A teherbe esés megváltoztatja a szervezet hormonjainak egyensúlyát – a terhességi tesztek ezt mutatják ki. Az emberi terhesség a fogantatástól kezdve 255-266 napig tart, ami 38 hét. A WHO meghatározása szerint a normális szülés a terhesség 37-ik és 42-ik hete között esedékes. Előtte koraszülésről, utána túlhordásról van szó. A terhesség három trimeszterre tagolható: az első során legvalószínűbb a terhesség megszakadása. A második trimeszterben a magzat fejlődése és életfunkciói már könnyen ellenőrizhetőek, a harmadik kezdetétől számítva pedig a magzat általában koraszülés után is életképes.

A fogantatás során a női ivarsejtet megtermékenyíti a hímivarsejt. A hímivarsejtek szexuális aktus során kerülnek a hüvelybe, ahol 48 órán át termékenyítőképesek maradnak. A két ivarsejt általában a petevezetékben találkozik. A gyermek neme a megtermékenyítés pillanatában dől el, a hímivarsejt nemi kromoszómáitól függően. A terhesség mesterséges úton is előidézhető, két módon: a hímivarsejteket a nyákcsatornába, a méhűrbe vagy a petevezetőbe juttatják, illetve lehetséges testen kívüli, in-vitro megtermékenyítés is.

A megtermékenyített petesejt (zygota) első osztódására a méhkürtben kerül sor. Az anya szervezetében ekkor már megindulnak azok a hormonális változások, amelyek révén a korai terhesség igazolható. A megtermékenyült pete a méh üregében a hormonok által felkészített nyálkahártyára tapad, ritka esetben viszont a méhen kívül tapad meg. A méhen kívüli terhesség sokáig tünetmentes lehet, de egy idő után hasűri vérzéssel, életveszéllyel jár – a terhesgondozás ezért is fontos.