Nézzünk néhány konkrét példát: a töltött káposzta ugyan értékes, egészséges, tápláló étel, de csecsemők számára alkalmatlan, mert nehezen emészthető, és sokféle alkotóeleme van; a kolbászos bablevessel ugyanez a helyzet.
A kolbászos, téliszalámis, füstölt sonkás kenyér azért alkalmatlan, mert só, fűszer és állati zsiradék-tartalma túlságosan magas, s mivel nyers húst tartalmaz, nehezen emészthető. Ezek persze szélsőségesnek tűnő példák, mégis ide kívánkoznak, mert sajnos gyakran hallani, ahogy 8-9 hónapos csecsemő anyukája meséli büszkén, hogy már füstölt kolbászt eszik a gyereke.
A főzeléket a lehető legegyszerűbben készítsük el, általában a főzés vagy párolás a legcélszerűbb. Az elfőtt folyadékot néhány evőkanálnyi anyatejjel pótolhatjuk. Tehetünk a főzelékbe egy kávéskanál étolajat is. A sózással, cukrozással nagyon csínján kell bánni.
A gyermek persze hús nélkül is fejlődhet egészségesen, de étrendjét ilyenkor különös gondossággal kell összeállítani, hogy minden alapvető táplálékféleség benne legyen. Vegyes étrend esetén külön számítgatásokra nincs szükség, csak az arányokra ügyeljünk.
Az egészséges csecsemő tápanyagszükséglete
• energiaigény 350-500 kJ/kg/nap
• folyadékigény: 120-180 ml/kg/nap
• fehérje: 2 g/kg/nap
• szénhidrát: 15-20 g/kg/nap
• zsír 3-4/kg/nap
(Forrás: Az Országos Csecsemő és Gyermekegészségügyi Intézet 1994-es módszertani levele)
Zöldségfélék és gyümölcsök a bevezetés sorrendjében 6 hónapostól másfél éves korig:
• banán, alma, őszibarack, körte, meggy-cseresznye (egyszerre csak kisebb mennyiség), kajszi barack, ribiszke stb. Vigyázat: a földieper és málna gyakran allergiát okoz!
A jó példa ragadós, ezért a kisbaba számára az idő múlásával egyre fontosabb lesz, hogy ő is pontosan azt ehesse, amit a nagyok. Zökkenőmentesen áttér a bébipapikról a család étredjére, ha az étkezések jó hangultúak, az ételek pedig finomak és egészségesek.