Csecsemõkorban

A hólyaghurutot, „felfázást” jellegzetesen lánybetegségnek tartja a közvélemény, pedig csecsemőkorban még fiúknál fordul elő gyakrabban a tünetekkel is járó húgyúti fertőzés. Ez a betegségtípus egyike a leggyakoribb bakteriális fertőzéseknek, 0-14 éves korig a lányoknak legalább három, a fiúknak kb. három százaléka esik át tünetekkel a betegségen, melynek kialakulásában a veleszületett hajlam is szerepet játszik. Az esetek ötven százalékában ugyanis számítani lehet a fertőzés kiújulására, krónikussá válására. A “visszaesők” húsz százalékánál pedig maradandó szöveti károsodást, hegesedést okoz a vesében a betegség.

Csecsemőkorban többnyire a vérárammal történő bakteriális szóródás okozza a betegség kialakulását, tehát nem a fertőzés felfelé terjedése, mint a későbbi életkorokban. Ez a magyarázata annak is, hogy csecsemőkorban fiúk között még gyakoribb a húgyúti fertőzés, míg később – anatómiai okokból – inkább a lányoknál. De előfordul az is, hogy torokgyulladással kezdődik, mely legyengíti a szervezetet, és az arra hajlamos kisbabáknál végül vesemedence gyulladás alakul ki.

A húgyúti fertőzések tünetes formái magas lázzal, súlyvesztéssel, hányással, hasmenéssel, sárgasággal járnak, de a láz önmagában, egyéb tünetek nélkül is jelentkezhet. Ezért célszerű minden ismeretlen eredetű lázas állapotnál vizeletvizsgálatot végeztetni, feltétlenül a vizelet tenyésztéses vizsgálatával is kiegészítve.





Az is előfordul azonban, hogy a betegség lappangva, szembetűnő tünetek nélkül zajlik le. Ilyenkor a csecsemő fejlődése elégtelen, kedélytelenség jellemzi, és gyakran van hőemelkedése. Általában elmondható, hogy minden olyan tényező, amely rontja az immunrendszer állapotát, elősegíti a betegség kifejlődését. Ilyen például a rossz higiéné, a nem optimális hőmérséklet, a mesterséges táplálás – bár húgyúti fertőzés anyatejes csecsemőknél is előfordulhat. Lázas betegségek esetén például fel kell függeszteni az esetleges vas-szedést, mert a legtöbb baktérium anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen a vas, ezért a folyamatos szedés túlságosan jó körülményeket biztosítana szaporodásukhoz.






Hajlamosító tényezők

A lányok anatómiai felépítésük folytán eleve hajlamosabbak a betegségre, mivel húgycsövük rövidebb, ezért a húgycsőnyílás környékén, a nyálkahártyán élő baktériumok könnyebben feljutnak a húgyhólyagba.

Emellett két főbb hajlamosító tényezőt tartunk számon. Anatómiai okokról beszélünk akkor, ha a hólyagizomelégtelenség miatt a vizelet a felső húgyutakba kerül, ilyenkor visszafolyásról, refluxról beszélünk. Előfordul, hogy a húgyutak szűkülete okoz panaszokat. Ha egy gyereknél húgyúti fertőzés alakul ki, elsőként mindig az anatómiai okokat kell kizárni. Ez ma már egyszerű, fájdalommentes módszerrel, ultrahang-vizsgálattal állapítható meg.

A másik hajlamosító tényezőt szöveti fogékonyságnak nevezhetnénk, ez azt jelenti, hogy anatómiai rendellenesség nélkül is előszeretettel telepednek meg baktériumok a húgyúti nyálkahártyán. Az optimális körülmények között tartott – megfelelően táplált, tisztán tartott, jól felöltöztetett csecsemőnél nem feltétlenül nyilvánul meg az öröklött hajlam.

Tanácsadó: Dr. Halász Gabriella csecsemő- és gyermekgyógyász nephrológust, a Heim Pál Gyermekkórház főorvosa