Amikor első gyermekemet vártam, szinte az első héttől kezdve minden éjjel többször is ki kellett mennem pisilni. A második baba váratlanul jött, s épp akkor fogtam gyanút, amikor az éjszaka közepén, a ciklus huszonnyolcadik napján arra ébredtem, hogy pisilnem kell.
Felfigyeltem rá, hogy pár napja már étkezés után egy órával farkaséhes vagyok. Valósággal égett a gyomrom, s ha nem kaptam be valami apróságot, rosszullét fogott el. Mivel ez korábban sosem volt rám jellemző, s egy tejeskávéval akár délutánig jóllaktam, keresni kezdtem az okokat…
Tudtam, hogy a terhesség első jelei közé tartozik a mellbimbó barnás elszíneződése, ezért hónapokon keresztül a ciklus közepétől kezdve minden este szemügyre vettem kebleimet. Sajnos jó néhányszor melléfogtam, mert mindig úgy láttam, sokkal barnább, mint azelőtt. Egyik este viszont boldogan sikítottam fel, mert az eredményt valóban minden addiginál meggyőzőbbnek találtam! A teszt másnap kimutatta, hogy terhes vagyok.
Harmadik gyermekemnél mások kérdeztek rá, nem vagyok-e terhes. A vérzésem időben jött, rosszul sem voltam, de a kolleganőmnek feltűnt, hogy nagyobb a hasam. Mire orvoshoz mentem, már csaknem négy hónapos terhes voltam. Igazi meglepetésbébi!