És ilyen volt Jenõke tízhetesként…

– Az utolsó 15 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül az ultrahangtechnika – kezdi a felvilágosítást Dr. Hajdu Krisztina szülész-nőgyógyász, humángenetikus. A mai gépek felbontóképessége sokkal nagyobb, így részletesebb, jobb minőségű képet adnak, mint az első készülékek.

A rendellenességek zömének felismeréséhez azonban továbbra is elengedhetetlenül fontos az orvos felkészültsége, tapasztalata. Ma már más-más típust használnak a kardiológiai, a nőgyógyászati és az emlővizsgálatokhoz. A Doppler-ultrahang a magzat és a köldökzsinór áramlási viszonyainak mérésére is alkalmas. Egyes típusoknál már színes a kép, ami megkönnyíti a látottak értelmezését. Ha például arra van szükség, hogy vizsgálati célra vért vegyenek a köldökzsinórból, ilyen készüléket használnak a szúrás helyének biztonságos megállapításához.

Borsos ára miatt a legtöbb kórház, klinika gépparkjából még sokáig hiányozni fog az újdonságnak számító négydimenziós ultrahang. Valóban élményszerű a kép, hiszen olyan, mintha eleven fotó volna, míg a hagyományos készülékeknél az avatatlan szemlélő még mindig csak fehér foltokat lát a szürke ködben, benne néhány határozott vonallal, melyek a kis bordákra és egyéb csontocskákra emlékeztetnek.
– Miben különbözik ez a típus a korábbi, háromdimenziós készülékektől?
– A háromdimenziós gép sorozatfelvételeket készített a magzatról, s ezeket rakta össze kis idő múlva a számítógép térbeli képpé. A negyedik dimenzió az idő: az új gépek képesek arra, hogy mozgásban jelenítsék meg a háromdimenziós képet. Így a vizsgálófej mozgatásával a térben és időben eltérő képeket kapunk. A vizsgálófejjel gyakorlatilag végigpásztázható a magzat bőrének felszíne, így különös jelentősége lehet a bőrfelszín épségének megítélésében. Sok kismama azért szeretné igénybe venni a vizsgálatot, mert AFP-eredménye kóros értéket mutat. A négydimenziós ultrahanggal nagy biztonsággal megállapítható, nincs-e nyitott gerince a magzatnak. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a jó szakember a hagyományos, kétdimenziós ultrahang-készülékkel is ugyanolyan biztonsággal ismeri fel a rendellenességeket, mint a négydimenzióssal.

Családi mozi?

Sokhelyütt már arra is lehetőség van, hogy a család videofelvételt készítsen az ultrahangvizsgálatról, a legtöbb készülék pedig papírképet is tud nyomtatni a magzatról. Mi tagadás, az édesanyának is szívet melengető érzés, ha vethet egy pillantást fejlődő kisbabájára a képernyőn. Számos magánrendelőben a havonkénti alapvizsgálat része az ultrahang.

– Vajon indokolt, hogy ilyen gyakran végezzük? Időnként arról is hallani, hogy a túlságosan gyakori, hosszas ultrahangozás káros lehet.
– Eddig nem sikerült bizonyítani, és nem is tudunk arról, hogy az ultrahangvizsgálatok ártanának vagy reális veszélyt jelentenének a magzatra. Hangsúlyozom azonban, hogy diagnosztikus eljárásról van szó, ezért csak akkor alkalmazzuk, ha valamilyen konkrét kérdésre szeretnénk választ kapni. A puszta kíváncsiság és az, hogy gyönyörködni szeretnénk a kisbabában, önmagában nem elégséges ok a gyakori vizsgálatra. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az anya–magzat kapcsolat szempontjából bizonyos esetekben fontos lehet ez a „pillantás odabentre”. Természetesnek tartom és támogatom, ha a hozzátartozó jelen szeretne lenni a vizsgálatnál. Ha például fejlődési rendellenesség tényét kell közölnöm, akkor nagyon fontosnak érzem, hogy az apa is jelen legyen.





– Sok kórházban, ahol a túlterheltség miatt futószalagon végzik a vizsgálatokat, nem engedik be a hozzátartozót, és az anya sem mindig láthatja a képernyőt. Nem marad idő a magyarázatokra sem. Vajon mennyi időt vesz igénybe egy alapos ultrahangvizsgálat?
– Az ideális időtartam aszerint változhat, hogy mennyire gyakorlott az orvos, és milyen kérdésekre szeretne választ kapni. Az úgynevezett genetikai ultrahangvizsgálat, amelyet a tizennyolcadik-huszadik hét körül végeznek, legalább negyedórát vesz igénybe, hiszen igencsak aprólékos megfigyelésre van szükség, csak így lehet kiszűrni a rendellenességeket. Még így sem garantálható, hogy valóban mindent észreveszünk.
– Számos szüléstörténetben olvashatjuk, hogy a köldökzsinór a magzat nyakán volt. Nem lenne-e célszerű a szülés előtt is ultrahangvizsgálatot végezni, hogy ezt megállapítsák?
– Nagyon gyakran előfordul, hogy a köldökzsinór a baba nyakára tekeredik, de ennek az esetek többségében nincs jelentősége. A közhiedelemmel ellentétben ez nem okoz fulladásos halált, hiszen a magzat születése előtt nem a tüdejével lélegzik. A nyakra tekeredő zsinór még születési akadályt sem jelent, bár a kitolást néha lassíthatja. Szülés előtt közvetlenül csak akkor nézzük meg újból a magzatot, ha a vajúdás megindulása előtt más vizsgálati eredmények fenyegető magzati oxigénhiányra vagy fejlődésbeli elmaradásra utalnak.

Ajánlott ultrahangvizsgálatok:

1. 10-12. hét: Megmérik a magzat tarkóredőjét. A méretekből következtetni lehet a Down-kór valószínűségére
2. 18-20. hét: Genetikai ultrahang
3. 28-32. hét: Ellenőrzik a magzat növekedési ütemét
Ha a terhesség tényét is ultrahanggal erősítik meg, összesen négy vizsgálatra kerül sor az egészséges, panaszmentes kismamáknál.

Olvasónk írta: Két alkalommal is voltunk 4D ultrahangon, és már a tizenhetedik héten megtudtuk, hogy a pocakomban lakó pici babánk kisfiú. Kislány volt ugyan a titkos vágyunk, de amint megtudtuk, hogy kisfiunk lesz, lélekben azonnal ráhangolódtunk. Már akkor egy kis egyéniség élt a testemben, akit attól kezdve a nevén szólítottuk. A 4D ultrahangot egyébként mindenkinek ajánlom, mert leírhatatlan élményt nyújt, olyat, amit a leendő szülők is élvezni tudnak, s megnyugtatja őket, ha egészségesnek látják a babájukat. (Kurucz Szilvia)

Vizsgálat és fotóminőségű kép négydimenziós ultrahangkészülékkel:
Praxis rendelő, 1119 Budapest XI., Bartók Béla út 92-94., IV. emelet 20., bejelentkezés: 385-8495