Munkaviszony megszűnése és megszüntetése
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaviszony megszűnhet a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével és a határozott időre szóló szerződés lejártával. Ezekben az esetekben külön intézkedés nélkül is megszűnik a munkavállaló munkaviszonya, hiába van szülési szabadságon, vagy vesz igénybe gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot.
Ez a terhességi gyermekágyi segély, a gyes vagy gyed folyósítását nem érinti. Ezek az időtartamok azonban nem minősülnek munkaviszonyban töltött időnek.
A munkaviszony megszüntetésének egyik módja a rendes felmondás. Rendes felmondással a határozatlan idejű munkaviszonyt lehet megszüntetni. A munkáltatónak indokolnia kell a felmondását. Az indokolásnak okszerűnek és valósnak kell lennie. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
A törvény meghatároz olyan felmondási védelmet megalapozó körülményeket, amikor a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt. Ilyen többek között a terhesség, a szülést követő három hónap, a szülési szabadság és a gyerek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartama. A felmondási védelem kizárólag az események időtartama alatt áll fenn, azaz nem kezdődhet addig el, amíg a védelmi időszak alatt áll a munkavállaló. A munkáltató természetesen már a védelmi időszak alatt is közölheti a felmondási szándékát, de a felmondási idő nem kezdődhet el.
Rendes szabadság
A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság kizárólag a munkavállaló életkorától függ, mértéke 25 éves kor alatt 20 munkanap, a munkavállaló 25. életévének betöltésekor 21 napra emelkedik. Az emelkedés mértéke 31 éves korig háromévenként, azt követően 45 éves korig kétévenként 1 munkanap.
A pótszabadságok közül az egyik legismertebb a gyermekek után járó pótszabadság. Ez a pótszabadság a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illeti meg. A szülők döntése alapján lehetséges, hogy bár az anya háztartásbeli, szülési szabadságon vagy gyesen van, mégis az apa veszi igénybe a gyermekek után járó pótszabadságot. A munkáltatónak nincs lehetősége a szülők döntését felülbírálni. A gyermekek után járó pótszabadság csak 16 éven aluli gyermekek után jár.
Mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap évente.
A munkaviszony szünetelésének időtartamára főszabályként nem jár szabadság, de ez alól a szabály alól a törvény kivételeket is megfogalmaz. Ilyen időszak többek között a szülési szabadság tartama és a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első éve. E szabályból következik, hogy a gyed, illetőleg gyes után visszatérő munkavállaló szabadságának kiszámításánál figyelembe kell venni a szülés évében ki nem adott szabadságot, a szülési szabadság tartamára és a gyes, illetve gyed első évére járó szabadságot. Ennek a szabadságnak a pénzbeli megváltására csak akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik.
Egyéb munkaidő-kedvezmények
1. Szoptatási munkaidő-kedvezmény
A női munkavállalónak a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, a hatodiktól a kilencedik hónap végéig naponta egy óra munkaidő-kedvezmény jár (ikrek esetén az ikrek számával szorzandó). Erre az időszakra a munkavállalónak távolléti díj jár.
2. Szülési szabadság
A terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megszűnik:
– a 24 hét lejártával,
– a gyermek halva születése esetén a szüléstől számított 6 hét elteltével,
– ha a gyermek élve született, de még a szülési szabadság lejártát megelőzően meghal, a haláltól számított 15. napon,
– ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
Az utóbbi két esetben sem lehet azonban a szülési szabadság időtartamát a szülést követő 6 hétnél előbb megszakítani. Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét a gyermeknek az intézetből való elbocsátása után is igénybe lehet venni, de csak a szülést követő egy éven belül.
A szülési szabadság időtartamára a szülő nőnek terhességi-gyermekágyi segély jár.
3. Fizetés nélküli szabadság
A Munka Törvénykönyve tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkáltató köteles biztosítani a fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak. Ilyenek a következők:
– a gyermek harmadik életévének betöltéséig a gyermek gondozása céljából,
– a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül,
– a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás idejére, amíg a gyermek el nem éri a 12. életévét.
Más esetekben is lehetőség van arra, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot kérjen. Ilyenkor a munkáltató dönti el, hogy engedélyezi-e a fizetés nélküli szabadságot, és ha igen, mennyi időre.
A gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők munkavállalása
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet
– a gyermek másfél éves koráig nem folytathat,
– a gyermek másfél éves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
A gyermeknevelési támogatásban (népszerű nevén: főállású anyaság) részesülő személy kereső tevékenységet napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
Munkaerő-piaci képzés támogatása
A gyesről, gyedről a munka világába visszatérőket nem szívesen alkalmazzák a munkáltatók, mert arra hivatkoznak, hogy kevés a munkatapasztalatuk, korábbi tudásuk elavult, illetőleg a kisgyerekek miatt arra lehet számítani, hogy a betegségek miatt gyakrabban fognak a munkahelytől távol maradni. Ez a réteg a munkaerőpiacon hátrányos helyzetbe kerül. A megyei (fővárosi) munkaügyi központok a probléma megoldása érdekében munkaerő-piaci képzéseket és munkaerő-piaci programokat indítanak. Javasolom, hogy keressék meg a lakóhelyük szerinti munkaügyi központ kirendeltségét, ahol tájékoztatást tudnak nyújtani az ősszel induló képzési lehetőségekről.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 14. § (1) bekezdése alapján támogatható annak a képzése, aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, ha
– a képzés időtartama hetente nem haladja meg a 20 órát,
– a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek másfél éves korának betöltését követően kezdődik, és
– a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy nem folytat kereső tevékenységet.
A munkaügyi központ képzési támogatásként a fent megjelölt személyeknek a képzéssel kapcsolatos költségeit térítheti meg.
Összeállította: Molnárné dr. Nagy Ágnes, a Foglalkoztatási Hivatal jogi irodavezetője. Levélben a Foglalkoztatási Hivatalnak címezve tehetnek fel munkajogi kérdéseket az érdeklődők. Cím: 1089 Budapest, Kálvária tér 7.
A személyes ügyfélfogadás helye az ESZCSM épületében van (V. ker., Akadémia u. 3.). Telefon: 475-5860, 475-5861
