Alvásra vágyva

„A kisgyerek alvásával kapcsolatban számos hiedelem él. Ezek alapja, hogy az alvás a növekedéshez, fejlődéshez szükséges – tehát egészséges dolog. Sok szülő ebből azt a következtetést vonja le, hogy gyermeke érdekében ki kell erőszakolnia, hogy többet aludjék, mint amennyit alszik. Pedig tudomásul kell vennünk: feladatunk mindössze annyi, hogy biztosítsuk számára az alváshoz szükséges feltételeket. A többit bízzuk rá. Annyit fog aludni, amennyire szüksége van.”
Részlet Dr. Goldschmit Dénes – Dr. Halász Péter Alvás, álom, álmatlanság című könyvéből (Medicina, 1983.)

Aluszékony újszülött

Dr. Sarlai Katalin neonatológus gyermekgyógyász (Szt. István Kórház) szerint sokan gondolják azt, hogy már az első napoktól alakítani kell a csecsemő alvási szokásait. A születést követő időszak azonban különleges, nincs sok köze a későbbi alvásmintához. A megszületés a kisbabának is kemény munka. Miközben áthalad a szülőcsatornán, nagy mennyiségű stresszhormon szabadul fel a szervezetében, ez segíti az alkalmazkodásban. A dolog velejárója, hogy az újszülött a születés utáni egy-két órában nagyon aktív, kész az első találkozásra, az első szopásra. Ha egészséges, ilyenkor nem inkubátorban, hanem édesanyja mellett van a helye. Mégis előfordul, hogy a baba valóban mély álomba merül röviddel a születés után, így az első szoptatás kudarcba fulladhat. Ez többnyire akkor történik meg, ha a szülés során altatót, érzéstelenítőt használtak. Ezek az anyagok megzavarhatják az újszülött idegrendszerének normális működését, akár elhúzódó aluszékonyságot, és ezáltal szoptatási

problémákat is okozhatnak. A kisbaba szempontjából – ha nincs szövődmény – az a legjobb, ha nem történik semmiféle beavatkozás, és a szülés a saját tempójában folyik. Ugyanez vonatkozik a megszületés utáni időszakra is: akkor tud a kicsi jól alkalmazkodni, ha tiszteletben tartják a természet rendjét. Lehetőséget kell teremteni a szoptatásra, azután meg arra, hogy anya és gyermek együtt pihenhessen. Szülés után egy-két órával az anya és a kisbaba többnyire elálmosodik. A legtöbb csöppség hosszú órákig, akár fél napig is aludna egyhuzamban. Jó, ha ebben az időben édesanyja közelében van. Az anya ugyanis érzékeny a kicsi minden rezdülésére, észreveszi, mikor válik annyira felszínessé az álom, hogy a babát mellre lehet tenni. A gyakori mellretétel már ilyenkor is fontos, hiszen ez ösztönzi mihamarabbi tejtermelésre az anya szervezetét. A csecsemősnővéreink azt szokták mondani a kismamáknak: az első nap az alvós nap, a második az evős. Kétnapos korában a legtöbb újszülött szinte egész nap nyüzsög, folyton szopna, mintha pótolni akarná a lemaradást. Ezután kezd csak kialakulni valamiféle alvás-ébrenlét ritmus, napi nyolc-tizenkét szopással fűszerezve.
Az igazi probléma ebben az időszakban a baba túlzott aluszékonysága. Ez sokszor összefüggésben van a sárgasággal is. Ha egy újszülött nem ébred magától legalább három óránként, valamilyen barátságos módszerrel mindenképp rá kell venni, hogy felélénküljön és egyen. Meg kell masszírozni, le kell vetkőztetni, és – főleg – beszélni kell hozzá. A sárga babák valóban aluszékonyabbak. Ebbe azonban nem szabad belenyugodni, a sárgaság legjobb ellenszere az anyatej, tehát a szoptatás.

Könyvek az alvásról
– Prof. André Kahn: Gyermekeink álma (Kossuth kiadó, 2000. 1500 Ft)
Átfogó, alapos könyv a legkülönfélébb alvásproblémákról többféle megoldási lehetőséggel. A sírni hagyós módszerről is rövid, gyakorlatias leírást találhatunk. Például: ha a nagyobbacska gyerek nem nyugszik bele, hogy otthagyták a szülei, és ki akar jönni a szobából, rá kell zárni az ajtót. (?!)
– Noll – Horn: Aludj kicsim, aludjál (Egmont-Hungary Kft., 2001. 1399 Ft)
„A jól bevált receptek, a percre beosztott alvási és sírási napirend ugyan működik, ám a gyerek egyéniségét nem veszi figyelembe.” – írják a szerzők, akik elleneznek minden kívülről jövő idomítási módszert, helyette az alvásprobléma okának feltárását, a nyugodt nappalok és nyugodt éjszakák összefüggésének felismerését helyezik előtérbe. A jó éjszakához mindenekelőtt jó napra van szükség, ezért a könyv nem csupán az alvással foglalkozik.
– Az alvás- és ébrenléti zavarok diganosztikája és terápia. Szerk.: Novák Márta (Okker kiadó, 2300 Ft)
Érdekes, olvasmányos szakkönyv az alváskutatás aktuális eredményeiről, hazai szakemberek tanulmányaival.
– Estivill – Béjar: Aludj jól, gyermekem! (Marfa-Mediterrán kiadó, már nem kapható)
Klasszikus sikerkönyv a sírni hagyós módszerről mindenre elszánt szülőknek.





Szinte minden kimerült anya eljut arra a pontra, amikor úgy érzi, nem bírja tovább az örökös virrasztást…
Elsőként nem árt tisztázni, mit is értünk pontosan alvásproblémán: azt az állapotot, amikor a gyermek alvás-ébrenlét ritmusa nem felel meg a szülők igényeinek. Ez a meghatározás nem tűnik túlzottan tudományosnak, mégis el kell fogadnunk. Számtalan mediterrán országban folyik úgy az élet, hogy az emberek aktív időszaka a reggeli, kora délelőtti, és a délutáni, késő esti órákra esik. Nem ritka hogy a csemeték együtt sétálnak, játszanak szüleikkel az éjszakai enyhülés idején. Más kultúrákban szinte természetes, hogy a legkisebb gyerek édesanyja mellett alszik, és két-három éves korában is fel-felébred, hogy szopjon egy keveset. Mit gondolnánk mi, itt Közép-Európában az ilyen gyerekekről? Hogy alvászavaruk van? Miből gondoljuk, hogy az a „normális”, ha egy gyerek este nyolctól reggel nyolcig, és déltől háromig alszik? Abból, hogy nekünk ez lenne ideális.


Mire való az éjszaka?





Minden család másként működik, és egy családon belül is minden gyerek más, de vannak alapvető javaslatok, amik általánosan érvényesek. Az egyik, hogy az éjszakát mindenképpen és határozottan különítsük el a nappaltól. Ha fölébred a gyerek, a lehető legkevesebb zajt csapva, tompa fénynél próbáljuk a legszükségesebb teendőket lebonyolítani. A kicsi babát vegyük magunk mellé, szoptassuk meg. Ne pelenkázzuk, csak, ha elkerülhetetlen, ne mérjük, ne játsszunk vele, ne járkáljunk vele fel s alá. Ugyanez vonatkozik a nagyobb, már nem szopó gyerekekre: ne csináljunk éjszakai programot, akkor sem, ha kéri, tehát ne meséljünk, ne autózzunk, ne babázzunk vele, és ne etessük, itassuk. A gyereknek még négy-ötévesen is szüksége lehet édesanyja közelségére. Megnyugtató puszi, simogatás, összebújás járhat, de több nem. Az első naptól legyen világos: az éjszaka alvásra való. Bármennyire is egyértelmű ez a kijelentés, az első három év során többször is úgy tűnhet, mintha a gyerek nem akarna tudomást venni róla.
Hogyan formálódik a kisbaba alvási rendje? Mitől változhat meg a már kialakult forgatókönyv? – ezt kérdeztük Balogh Anna pszichológustól, szoptatási tanácsadótól.
– Nyugodtan elmondhatjuk, hogy természetes, ha egy kisbaba fölébred éjszakánként. Az anyatej könnyen emészthető, a baba szinte biztos, hogy megéhezik az éjszakai órákban is. Az is természetes, hogy a csecsemő az anyja mellett érzi biztonságban magát. Ebből kell kiindulnunk, és emellett kell megvizsgálnunk saját igényeinket, amelyeket közvetlen környezetünk és a társadalmi elvárások jelentősen befolyásolnak. Az éjszakai ébredések sok babánál elmaradnak az első hónapokban, de nagyon gyakori, hogy fél éves kor körül újra visszatérnek. Sokan a fogzást okolják, mások arra gondolnak, nem elég már neki a nappal elfogyasztott anyatejmennyiség. Ebben az életszakaszban minden rohamosan változik: a mozgás, az érzelmi élet, a világgal való kapcsolat. Ez önmagában is nagyon felkavaró lehet a kisbaba számára. Miért épp az alvási szokások maradnának állandóak? A legtöbb hat-nyolc hónapos gyerek szinte éjjel-nappal csüng az édesanyján. Ez természetes, hiszen ebben a korban ébred rá, hogy édesanyja akár el is tűnhet, ha nem vigyáz rá eléggé. A kialakult alvásmintát bármi megváltoztathatja: betegség, költözés, óvodakezdés, testvér születése. Ez akkor is így van, ha a szülők szoktatták le a gyereket az éjszakázásról, kemény munkával.




– Mennyire befolyásolja az éjszaka nyugalmát a szoptatás? Sokan gondolják úgy, hogy a gyerek a szopás kedvéért ébred föl éjjel.
– Az éjszakai szopást (mellből, cumisüvegből, cumit vagy ujjat szopva) milliói igénylik világszerte. Ezt nem lehet rendellenesnek tekinteni. Nagyon sok olyan baba is fölébred minden éjszaka, akit nem szoptatnak. Egy dolog biztos: a csecsemő sokkal jobban jár, ha éjjel megszoptatják, mintha cumit kapna, teáztatnák, vagy – ne adj’isten – kakaót adnának neki cumisüvegből. Az éjszakai szoptatás a legkevésbé megterhelő az anya számára a többi babanyugtatási módszerhez képest.Fontos, hogy közel legyen a kisbaba ágya, akár közvetlenül az édesanya fekhelye mellett.
– Nagyon szélsőséges az együttalvás megítélése. Vajon ártalmas szokásnak tekinthetjük-e?
– Én sosem kezdeményeztem a gyerekeimmel való együttalvást. Viszont nem zárkóztam el az elől, hogy bizonyos esetekben mellettem maradjanak, ha éjjel oda kerültek. Ez nagyon személy- és családfüggő kérdés. Semmi kivetnivaló nincs benne, ha mindkét szülő őszintén és szívesen vállalja, hogy megosztja a hitvesi ágyat a gyerekkel. A legtöbb gyerek három-négy éves kora körül már maga szeretne saját kuckót, de hamarabb is át lehet szoktatni az ágyába. Egyszerűbb a dolgunk, ha több testvér alszik a gyerekszobában. A legkisebb így inkább biztonságban érzi magát, mintha egyedül lenne.




– Térjünk vissza arra, hogy a szülőknek „őszintén” kell vállalniuk a babával való együttalvást. Ez valahogy furcsán hangzik…
– Munkám során nem ritkán tapasztalatom, hogy a szoptatási, alvási, vagy viselkedészavarok mögött valójában párkapcsolati probléma áll. Előfordulhat, hogy a szülők azért altatják a gyereket a saját ágyukban, mert eltávolodtak egymástól, és nehezen képesek elviselni a másik intim közelségét. Hasonló a helyzet, amikor a papát kiköltöztetik a saját ágyából, „hogy az anya és a gyermek ne zavarja éjjel”, de előfordul az is, hogy a két gyerekkel külön alszik a két szülő. Ilyen esetben nem alvásproblémáról van szó, hanem a családon belüli kapcsolatok kóros alakulásáról. Természetesen sok családban jól működik az együtt alvás, és a szülők más alkalmat és helyszínt találnak a szexhez.
– Ha nem való mindenkinek az együttalvás, hogyan lehet átvészelni az éjszakai ébredéseket?
– Erre sok módszer van, nagyon találékony az ember, ha aludni szeretne. Jó, ha matracot teszünk az ágyunk mellé, azon alszik a kicsi az első ébredése után. A bölcső használata ősi módszer: egy kis ringatásra még félálomban is képes az anya. Azt is megértem, ha valaki mindenáron le szeretné szoktatni a gyerekét az éjszakai felébredésről, ebben az esetben jó, ha a papa kel fel a kicsihez néhány napig, aki többnyire következetesebb, határozottabban tudja a gyerekkel érzékeltetni, mit kívánnak tőle.






Betegség-e az alvászavar?

Amikor a szülő úgy érzi, gyereke sem éjszaka, sem nappal nem alszik eleget, befészkeli magát agyába a gondolat: talán valami baja van? Normális, hogy ennyi alvással megelégszik? És vajon nem megy-e mindez a fejlődés rovására?
A Madarász utcai gyermekkórház alváslaboratóriumának vezetője dr. Gál Éva gyermekorvos, aki egyúttal a koraszülött- és csecsemőosztály vezető helyettese, azt a nézetet képviseli, hogy az önálló elalvás nem velünk született képesség. A doktornő szerint a gyerekek húsz-harminc százalékánál tapasztalhatók alvással kapcsolatos problémák. Természetesen nem ennyien jelentkeznek kivizsgálásra, a családok több-kevesebb kínlódással, de valahogy maguktól is átvészelik ezt az időszakot. A szülők többsége valahogy megérzi, hogy szoktatási hiba áll a háttérben. Ha tudnak, változtatnak a már kialakult menetrenden, ha nem, tudomásul veszik, hogy egy ideig alkalmazkodniuk kell a kicsi ritmusához.
Hogy gyerekorvosként kinek mit ajánl a doktornő az alvásrendelésen, a szülők és a kisbaba személyiségétől függ.
– Létezik olyan, nagy eltökéltséget feltételező módszer, amivel a nagyobb csecsemők is megtanulhatnak elaludni. Miután az esti szertartással végeztünk, mondjuk meg a gyereknek, hogy a másik szobában leszünk, nyugodtan alhat. Majd határozott mozdulattal csukjuk be magunk mögött az ajtót. Első nap három, második nap öt, harmadik nap hét percig hagyjuk magára. A legelkeseredettebben síró baba is megtanulja néhány nap leforgása alatt, hogy ezentúl egyedül kell elaludnia. Sosem ajánlom ez a módszert, ha úgy érzem, a harmadik nap a szülők valamelyike feladja elhatározását, mert a kisbaba azonnal megérti: ha elég kitartóan sír, úgyis ő győz. Nem ajánlom például akkor sem, ha a szülők között nincs egyetértés a kérdésben. Óvakodjunk attól, hogy bárkinek a jó anya voltát aszerint ítéljük meg, mennyire törekszik a kicsi igényeinek kiszolgálása mellett a saját pihenése, nyugalma és feltöltődése biztosítására.

Gyógyszert soha




Azoknak a szülőknek, akik Gál doktornőnél alvásvizsgálatra jelentkeznek, nem kell tartaniuk elutasítástól. Telefonbeszélgetés alapján soha nem állítja, hogy a gyereknek semmi baja, szoktatási hibáról van szó csupán. Annak ellenére nem mond ilyet, hogy a hozzá forduló elgyötört szülőpárok túlnyomó többsége egészségtől duzzadó, boldog kisbabával érkezik. Az első találkozáskor derül ki, szükség van-e műszeres alvásvizsgálat, a poliszomnográfia elvégzésére. A vizsgálat éjszaka történik, egy egyszerűen berendezett kis szobában, és számítógéphez csatlakoztatott elektródákat helyeznek a kicsi testére. Természetesen az anya is ott alszik vele egy szobában. Ha semmiféle egészségi problémára nem derül fény, akkor sem jöttek hiába, hiszen a szülő megszabadul gyötrő félelmétől, és könnyebben meg tudja változtatni az altatási szokásokat vagy elfogadni a kialakult helyzetet. A doktornővel közösen találják ki, hogyan kellene átalakítani a csecsemők, kisdedek napi alvását. Előfordul, hogy túl sokáig hagyják aludni a gyereket délután. Az sem ritka, hogy a délutáni elalváshoz is a szülő közreműködése szükséges, ilyenkor például az anya is a kicsi mellé fekszik a siker érdekében. Persze, ha közben ő is pihen egyet, az nagyon jó. Ennek azonban előfeltétele, hogy ne azt figyelje éberen, mikor surranhat ki vacsorát főzni vagy vasalni. A szakember a délutáni alvást illetően amúgy sem szigorú. Ha a gyerek csak nagyon nehezen alszik el délután, ugyanakkor éjszaka sokszor ébren van, jobbnak tartja, ha nem erőltetik a délutáni alvást. A doktornő csak egy dologban hajthatatlan, gyógyszert, pontosabban altatót soha nem ad gyereknek.





Alvászavart okozó betegségek
Ritkán ugyan, de olykor mégis betegségre bukkannak a vizsgálat során.
Rossz alvók például a tejérzékeny kisbabák. Erre már a beszélgetés során felmerül a gyanú, amikor a szülő azt mondja: míg szopott, nem volt baj. Alvás alatti légzéskimaradásokat okozhatnak a túlságosan nagy mandulák, a krónikus felsőléguti hurutok, vagy az asztma. A légzéskimaradásokra a gyerek felébred, és nehezen alszik vissza. Az is előfordul, hogy a szülő figyel fel a légzéskimaradásra. Ilyenkor is orvoshoz kell fordulni, hogy az okra fény derüljön. A horkolás is lehet egyik jele a légzéskimaradásnak. Az alvást befolyásoló kórképek továbbá a vakság, a kövérség, az értelmi fogyatékosság, a hiperaktivitás, a különféle neurológiai betegségek. Az is gyakori, hogy rémálmok okoznak gyakori éjszakai felriadást. Általában több szakorvos összefogásával deríthetők fel és gyógyíthatók a valódi problémák.

A Madarász utcai Kórház alvásvizsgálatára és az alvásrendelésre a 450-3700 telefonszámon lehet jelentkezni. Alvásrendelés: hétfőn és csütörtökön 12-14 óráig.

Alvásrendelések, alváslaboratóriumok jegyzéke:
Heim Pál Gyermekkórház
Belgyógyászati és Neurológiai Osztály
1089 Budapest, Üllői út 86. Tel: 210-0720/1155-ös és 1384-es mellék

MH Központi Honvédkórház, Budai Részleg
Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központ
1126 Budapest, Királyhágó u.1-3. Tel: 212-1846

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet
Alváslaboratórium 1529 Budapest, Pihenő út 1. Tel: 391-3356, 391-3267

Madarász Utcai Csecsemő-és Gyermekkórház
Csecsemő és Koraszülött Osztály, Alváslaboratórium 1131 Budapest, Madarász u. 22-24. Tel: 450-3700

Semmelweis Egyetem, Budapest
Pulmonológiai Klinika, Alváslaboratórium 1021 Budapest, Diósárok út 1/C. Tel: 355-9733/7058-as mellék

Semmelweis Egyetem, Budapest
Magatartástudományi Intézet, Pszichoszomatikus Ambulancia Alvásrendelés és Laboratórium Tel: 210-2953 vagy 266-0926/6303-as mellék Betegfelvétel: VIII., Korányi S. u.3/A, szerdánként: 9-11 óráig

Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
Neurológiai Osztály, Alváscentrum 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116. Tel: 391-5435, 391-5437

Pszichopraxis Ambulancia
(magánrendelő) 1051 Budapest, Kecskeméti u.11. Bejelentkezés: 317-5684 vagy 267-0509

Szeged MJV Önkormányzat Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat
Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum
6724 Szeged, Vasas Szent Péter u.1-3. Tel: (62) 425-642/251 és 252-es mellék

Gyermek alvásrendelés
Madarász Utcai Csecsemő-és Gyermekkórház
1131 Budapest, Madarász u.22-24. Tel: 349-8160