Korán érkezõ babák

Magyarországon évente nyolc-kilencezer koraszülött kisbabával kell számolnunk. Jelentős részük hosszú ideig intenzív kezelést igényel, fertőzések iránti fogékonyságuk és halandóságuk – különösen a várandósság 26. hete előtt születőké – igen nagy. A koraszülés komoly fizikai és lelki megterhelés az anya számára is, s nemegyszer mélyreható változásokhoz vezet a család életében. Az intenzív kórházi ápolás költségei rendkívül magasak. A kis „korák” a későbbiekben is gyakrabban, hosszabb ideig betegek, mint időre született társaik, s maradandó károsodással is jócskán számolni kell.

Előzzük meg a fertőzéseket!

A koraszülést kiváltó okok közt előkelő helyen szerepelnek a különféle hüvelyi fertőzések, melyek az esetek mintegy hatvan százalékáért tehetők felelőssé. Mivel tüneteket nem feltétlenül tapasztalunk, nem árt, ha még a tervezett fogamzás előtt elvégeztetjük a hüvelyváladék tenyésztéses vizsgálatát. A várandósság alatt fellépő hüvelyi fertőzés előrejelzésére többféle módszer is alkalmas lehet. Ilyenkor célzott antibiotikum-kezelésre lenne szükség, a hüvelyváladékból kitenyésző kórokozó azonban rendszerint más, mint az, amely a magzat fertőzését okozza. Ezért célszerű befejezni a terhességet, noha a baba fejődése szempontjából jobb volna, ha minél későbbre tolhatnánk világrajövetele időpontját.


Korai fájástevékenység

Mire számíthatnak a koraszülöttek? Dr. Nobilis András neonatológus gyermekgyógyász, a II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika intenzív koraszülött részlegének vezetője elmondta, hogy a 2000-ben még 18,7 ezrelékes születés körüli halálozás 2001-re felére, 9 ezrelékre csökkent. Ebben igen nagy szerepet játszott, hogy a hatszáz gramm születési súly alatti kisbabák esetében lényegesen javult a halálozási mutató. A csökkenés részben a fertőzések korai, sikeres kezelésének köszönhető. A járványügyi adatok alapján ma már tudni lehet, hogy jelenleg milyen baktériumtörzsek fordulnak elő a leggyakrabban. Így ha fertőzés gyanúja merül fel, szinte azonnal elkezdik adagolni az antibiotikumot a kismamának. Ma már léteznek olyan vérvizsgálati módszerek, amelyekkel a születést követően pontosan és gyorsan megállapítható, érte-e fertőzés a picit is, és ha igen, körülbelül mikorra tehető a kórokozók elszaporodása a szervezetében. A halálozási mutatók változása a kíméletesebb lélegeztetési technika megjelenésével, valamint azzal a ténnyel is összefügg, hogy anyatej hiányában már hypoallergén tápszert adnak a kicsiknek.

A megelőzés akkor is hatékony lehetne, ha idejében felfigyelnénk a méhnyak, méhszáj változásaira és a méh fájástevékenységének fokozódására – ugyanis ezek utalnak a fenyegető koraszülésre. A kismamának azonban semmi esélye, hogy észrevegye ezeket a jeleket. Mint kiderült, a mérőeszközzel észlelt összehúzódásoknak csupán tíz százalékát érzékeli az anya magától is. A méhnyak hosszának változásai kézi vizsgálattal kezdetben alig, hüvelyi ultrahanggal azonban pontosabban nyomon követhetők.

Célszerű volna tehát, ha a kismamáknál a 26. héttől kezdve négy napon át, alkalmanként kétszer két órán át mérnék a fájástevékenységet, majd mindezt megismételnék a későbbiek során. Hordozható eszközzel mindez a védőnőnél vagy a kismama otthonában is megoldható. Ha a fájások gyakorisága és időtartama növekedést mutat, az orvos keresni kezdi az okokat, majd a megfelelő kezelésben részesíti a kismamát. Magyarországon sajnos ez a módszer sem terjedt el, pedig a fájások mérésére alkalmas készülék magyar találmány.


Mikor érdemes szülni?

Az anya életkora, a szülések közt eltelő idő és a koraszülés gyakorisága összefügg egymással. Az első szülés legideálisabb időpontja a 24-25, a másodiké 26-27, a harmadiké 29-31 éves kor közé esik. Igen jelentős szerepet játszik a dohányzás, az egészséges táplálkozás, az iskolázottság, a szociális helyzet és a korábbi terhesség-megszakítás, spontán vetélés. Ha bármelyik tényező tekintetében javulás következik be, a koraszülés gyakorisága is csökken valamelyest.

Az összes koraszülés tíz százalékát teszik ki azok az esetek, amikor orvosi javallat alapján kell idő előtt megindítani a szülést. Ha a kismama terhességi mérgezésben szenved, azaz toxémiás, olyan súlyos állapotba kerülhet, hogy azonnal világra kell segíteni a babát. Előfordul, hogy a lepény egyre csökkenő működése miatt kerül veszélybe a magzat ellátása. Ilyenkor a méhen belüli elhalás megelőzésére idejében megindítják a szülést, vagy császármetszést végeznek.

Dr. Török Miklós

Írásunk szaktanácsadója
Dr. Török Miklós főorvos, egyetemi docens, Országos Gyógyintézeti Központ (Szabolcs utcai klinika)