Az immunrendszer és a tél

Közismert, de még mindig nem teljesen feltárt fontos tényező az agyban lévő ún. tobozmirigy. Ez a parányi képlet napfény hatására aktivizálódik, és szoros kapcsolatban áll az immunrendszerrel, azaz a szervezet ellenálló képességével. Hogy tovább bonyolítsuk a kérdést – nyugalom, nem megyünk bele bonyolultabb kórélettani folyamatok taglalásába –, a fényhiány miatt gyakori a téli depresszió is.

Gyerekeknél persze ennek kisebb az esélye – annak már nagyobb, hogy a kisebbek is sokszor nyugtalanabbak télen, rosszabbul alszanak, téli magatartászavarok jelentkeznek náluk. Ennek az az oka, hogy gyakrabban be vannak zárva a négy fal közé, így kisebb a mozgáslehetőségük – éppen abban az életkorban, amikor nagyon igénylik a felhalmozott energiák levezetését.

A tél „örömeinél” maradva – civilizációnkban érdekes módon kevesebb baj származik a hidegből, a fagyásokból. Bár kétségtelenül nem árt tudni, hogy a legkényesebb testrészek közé a kiálló, vérrel rosszabbul ellátott orr, fül, kéz és lábujjak tartoznak. 

Ám a mai gyerekeket inkább a „túlkompenzációtól”, túlóvástól, túlöltöztetéstől kell félteni. Nem attól, hogy hőgutát kapnak, hanem hogy nagyon megizzadnak – a nyirkos, átázott ruha, a nedves haj a hideg szélben már valóban a megfázás veszélyét rejtik magukban.

A túlöltöztetésnek vannak más kellemetlenségei is: a gyerek kényelmetlenül érzi magát akkor is, ha a rengeteg réteg alatt nem tud eleget mozogni – ez sem használ a testi és lelki jó közérzetnek.

Végezetül ne feledkezzünk meg a fűtés kellemetlen mellékhatásairól, elsősorban a túl száraz levegőről sem, amely irritálja az orr és a garat kényes nyálkahártyáját. A csukott ablak mellett megnő a porkoncentráció – ezzel a benne lévő poratkák száma is: hiába, hogy tavasztól őszig tart az allergia főszezonja, kellemetlen betegségekkel járhat a por- és atkatúlérzékenység is.