Kivel szüljünk?

A pici életében az első jelentős élmény, amikor átpréselődik a szűk szülőcsatornán, az anyának pedig élete egyik legfontosabb tette a kicsi világrahozatala. Hogy ez a lehető legkellemesebb körülmények közt történjen, a szülőszobák „társadalmi élete” is befolyásolhatja. A felmérések szerint sokat segít a vajúdó kismamának, ha közben szorongathatja egy szeretett személy kezét. Azt, hogy ki legyen ez a társ, legjobb, ha a kismama dönti el. Ő érzi ugyanis azt, hogy ki előtt tudja elengedni magát, ki az, akit a szülés fájdalmi közben összekarmolhat, vagy ki az, akinek a lelki segítségét minden esetben elfogadja.

Egy nemrégiben készült kórházi felmérés szerint a szülések közel kilencven százalékánál van kísérő. Ez a személy a legtöbb esetben az apuka, de 10-15 százalékban az anya vagy egy barátnő a kiválasztott. A legtöbb kórházban egy nő sok mindent megtehet szülés közben, azt azonban általában kikötik, hogy csak egy kísérő legyen ott az események közben. A szülés jellege és a szülőszoba nagysága ugyanis nem alkalmas arra, hogy családi traccspartit rendezzenek közben.

A barátnőmet választottam

Margit huszonhét évesen szülte első kisfiát, Leventét. Már terhessége elején tudta, hogy szeretne valakit maga mellé, míg világra hozza a kicsit.

– Az első pillanattól a férjemmel készültünk a nagy eseményre. Amikor tudott, eljárt velem terhestornára és a felkészülésekre. A szülés kiírt időpontja előtt édesanyám is megérkezett külföldről. Vajúdás közben a barátnőm is velem volt, együtt róttuk a köröket a kórház folyosóján. Mikor megindult a szülés és be kellett mennem a szülőszobába, egy pillanat alatt rúgtuk fel az összes tervet, és beszéltük meg, hogy párom helyett a barátnőm tart velem. Abban a helyzetben ez mindenkinek jobb volt. Azt hiszem, a férjemből előbújt a „férfi”, és kicsit megijedt a várható látványtól, anyukám pedig túl ideges volt ahhoz, hogy kitegyem további izgalmaknak. Az orvosok nem szóltak bele a döntésbe, csak megmutatták barátnőmnek, hová álljon, hogy ne zavarjon senkit. Így utólag látom, hogy a lehető legjobb döntés volt. A barátnőm szó nélkül tűrte, hogy kiabáljak vele, és csavargassam a karját, és tudta, mivel terelje el a figyelmemet mikor erre szükség volt. Jelenleg a második babámat várom, de okulva az előzőekből, most nem tervezünk előre semmit. Viszont a legjobb barátaimat újra meghívom a kórházba…






Szülés a testvérrel

Orsi közel nyolc évig várt egy kisbabára. A kezelések és az orvostudomány harminc éves korában ajándékozták meg Olivérrel.

– Hárman vagyunk lánytestvérek, néhány év különbséggel. Nagyon jó köztünk a kapcsolat, szinte a legjobb barátnők vagyunk. A férjem felajánlotta, bejön velem a szülésre, de tudtam, nem ez lesz a kedvenc programja. Így számomra egyértelmű volt, hogy két évvel idősebb nővérem legyen velem. Neki már volt két gyereke, így – ha nem is szakemberként – legalább jó tanácsokkal is el tudott látni. Szerintem nagyon szükséges, hogy a szülő nő mellett olyan személy legyen, akivel igazán közeli kapcsolatban van. Szülés közben testileg és lelkileg is fel kell tárulnia egy nőnek az orvosok és a jelenlévők előtt, ezért nagyon lényeges a bizalmi viszony. Az udvariasságra és a családi kapcsolatokra ilyenkor nem szabad hallgatni, mivel ez nem olyan szituáció, ahol a gyereken és magunkon kívül mással is foglalkozni kell. Minden nőnek van olyan ismerőse, vagy rokona, akiben megbízik, és nehéz helyzetekben igényli a jelenlétét. A szülés visszatekintve – jó esetben – önmagában is kellemes élmény, az emlékeket azonban az még jobban megszépíti, ha tudjuk, hogy minden helyzetben számíthatunk valakire.