Hogyan is mûködik a tested?

A menstruáció, mint tudjuk, a méh nyálkahártyájának (endometrium) leválási ritmusában, általában havonta jelentkezik. Hogy mit takar egy hónap? Régen a nők a Hold járásához mérten számolgatták, ma szépen írogatjuk a naptárunkba. Az elég ritka (ált. a nők 10-15 %-ára igaz), hogy beavatkozás (ld. antibébi-tabletta) nélkül rendre 28 napos ciklusa legyen valakinek. Általában a 21 és 40 nap közötti menstruációt tartjuk normálisnak. Egy ciklust a menstruáció első napjától a következő vérzés megkezdődéséig számolunk.

Az endometrium, vagyis a nyálkahártya három rétegből áll, a menzesz során a felső két réteg nagy része eltávozik, míg a legalsó rétege megmarad azért, hogy új sejteket termelhessen, amelyek újból előállítják a felső rétegeket. Ezek leválása a hormonok, pontosabban a progeszteron és az ösztrogén csökkenése miatt történik. Maga a vérzés általában 5 napig, de előfordul, hogy 3 vagy 7 napig tart. A vérveszteség 13 ml-től 300 ml-ig terjed, az átlagos a 130 ml.

A menstruáció megléte a nő termékenységét jelzi, egészen addig, míg a menopauza beköszöntével lassacskán meg nem szűnik. A ciklust három szakaszra oszthatjuk fel: tüszőérés (follikuláris), kiszabadul a petesejt (ovulációs), sárgatest (luteális).


A folyamat

Az első, tüszőérési fázis hossza változóan alakul az egyes ciklusokban, attól függően, hogy a sárgatestképző hormonszint mikor emelkedik meg annyira, hogy kilökődik a petesejt a petefészekből. Ebben az első szakaszban fejlődik ki a tüsző, amikor is az agyalapi mirigy emel egy kicsit a tüszőserkentő-hormon elválasztásán, ez pedig 3-30 tüsző növekedését váltja ki. Persze ezek közül csupán egy fejlődik ki teljesen, a többi elsorvad.





A következő állomás az ovuláció, amikor kiszabadul a petesejt. Ilyenkor a sárgatestképző hormon szintje felível, ezután 16-32 órával ki is lökődik. A folyamat látható, hiszen a tüsző kidomborítja a petefészek felszínét, ahogy növekszik. Az ovuláció alatt a nők egy része fájdalmat érez a has egyik oldalán, de ez a fájdalom nem jelentkezik következetesen minden ciklus alatt, és pontos okát az orvosok sem ismerik. Tudni kell, hogy a petesejt nem havonta váltakozva bújik ki hol az egyik, hol a másik petefészekből, a folyamat egészen véletlenszerűen zajlik. Ezért ha valakinek el is távolítják az egyik petefészkét, a másikból minden hónapban ki fog lökődni egy petesejt.

A 14 napig tartó harmadik stádiumban a sárgatesté a főszerep. A petesejt kiszabadulása után ugyanis a tüsző sárgatestet képez, amely progeszteront kezd el termelni. Ez a hormon okozza a testhőmérséklet enyhe növekedését, ami meg is marad egészen addig, míg meg nem kezdődik a menstruáció. Ez a hőemelkedés használható annak mérésére is, hogy megtörtént-e az ovuláció, vagyis termékeny stádiumba léptünk-e. Ha nincs megtermékenyülés, a sárgatest elsorvad. Ha viszont van, egy olyan hormon termelődik, ami segít, hogy a sárgatest továbbra is progeszteront termelhessen.

Ha babát szeretnél, többféle módszer is létezik, hogy megállapítsd a termékeny napokat. Első és legismertebb ezek közül a hőmérőzés. Ezt folytonosan kell végezni, mindig ébredés után, még nyugalmi állapotban. Az ovuláció előtt és után nem sokkal, alig egy fokkal emelkedik a testhőmérséklet. A pete mindössze 24 órát él, viszont a hímivarsejtek 3-4 napig is életben maradnak, tehát amikor enyhe hőemelkedés van, jöhet a szerelem, és lehetőleg a baba is. A naptármódszer nem olyan megbízható és jóval bonyolultabb is. A legutóbbi tizenkét hónap legrövidebb menstruációs ciklusából 18, a leghosszabból 11 napot kell kivonni, és a kapott intervallum számít termékenynek. A nyákmódszer is igen megbízható, ugyanis a petekilökődés, vagyis a termékeny napok előtt a váladék mennyisége kissé megnő és folyósabbá, opálossá válik. A legnagyobb mennyiségű nyák termelődésétől számított négy napig termékenység várható. A negyedik, egyben legmegbízhatóbb módszer a nyák és a hőmérséklet együttes megfigyelése. Ezzel ugyanis elég nagy biztonsággal meg lehet állapítani, mikor van a legnagyobb esélye annak, hogy kilenc hónap múlva babázni lehessen.