Sokáig hagyjuk a meséket élni! |
A legbarátibb megoldás. Lényegében mindenkinek jó. A szülők nyugiban készülődhetnek, a nagyszülők extrában kapnak az unokákból, a gyerek pedig fürdik a nagy várakozás boldogságában. A nagyszülök – ha éppen olyan az idő – akár szánkózni is vihetik a gyereket, vagy egy jó kis délutáni mozit is választhatnak. Ha pedig van arra lehetőség, hogy a nagyinál külön ellegyenek, akkor ott aztán játék, mese, éneklés, bármi kerekedhet egy ilyen ünnepváró késő délutánból.
Program ismerősökkel
Több – nagyszülő hiányban szenvedő – család összefogásából kerekedhet egy jó kis közös program. Ovistársak, osztálytársak egy szülővel nekiindulhatnak a szánkóval, vagy a mozi, de választhatnak egy közös kakaózást is. Lényeg az, hogy több család mentesüljön a “feladat” alól. Persze meg kell szervezni azt is, hogy a programbonyolító családnál éppen hogyan díszítsék a fenyőt…
“Vajon díszítenek már bent az angyalok?” |
Ha minden kötél szakad… Próbálkozhatunk a kiskorú visszatartásával, vagyis egy másik szobában igyekezhetünk lefoglalni őt, de ez sok helyen nagyon nehézkes és hát – valjuk be – nem is a legjobb megoldás. Előállhatunk egy mesével is, és ha éppen nem idegelt ki minket a karácsonyi felkészülés, akkor talán így járunk a legjobban. Szóval a fadíszítés elején előállhatunk valami nagy mesével, hogy éppen itt írta a Jézuska, vagy az angyalka, vagy a Mikulás, hogy ne haragudjunk, de segítsünk neki, mert bizony annyi felé kell szaladni…stb… Így aztán nekiállhatunk eg ynagy kalandnak – mondom, ha eléggé pihentek vagyunk hozzá – és együtt díszíthetünk karácsonyfát! ennél izgalmasabb karácsonyvárást senki sem kívánhat magának!