Család

Mit tud az újszülött?

Amikor megszületik sír, talán nem is lát, a jó ég tudja, megismeri-e a mamájának arcát, hangját, illatát, a papáról nem is beszélve. Pedig nem szabad azt hinnünk, hogy az újszülött a bömbölésen és evésen, illetve alváson kívül nem tud semmit.

Sajnos sok hazai kórházban a mai napig nem bejáratott eljárás, hogy a születés után hagyják egymás mellett pihenni az édesanyát a gyermekével. Többnyire, ha nem is azonnal, de hamar elviszik a babát az újszülött osztályra, pedig sok szempontból igen fontos volna, hogy anyuka és gyermeke együtt pihenjék ki a szülés fáradalmait.





Reflexek


A baba számos magával hozott reflexszel jön a világra, szopni például ugye nem kell megtanítani. Aztán ott van az ú.n. Babkin-reflex: ha megnyomjuk a csecsemő tenyerét, kinyitja a száját. Vagy éppen a fogóreflex. Ki ne tapasztalta volna, hogy ha a baba tenyeréhez illeszti az ujját, az azonnal meg is szorítja, méghozzá jó erősen s alig engedi? A Moro-reflex akkor jön elő, ha a babát hirtelen teszik le, vagy megijed valamitől, ilyenkor ugyanis gyorsan kinyújtja a kezét és a lábát is, majd visszahúzza.  


Nemrégiben került a könyvesboltok polcaira A csodálatos újszülött című könyv, amely tíz fejezeten keresztül foglalkozik mindazzal a tudással, amellyel világra jön egy-egy gyermek. Kezdve például azzal, hogy a baba pontosan különbséget tud tenni az anyja közelsége és egy bölcső között. Azok a gyerekek ugyanis, akik anyjuk testével érintkezhetnek, érzik annak melegét és illatát, sokkal kevesebbet sírnak, mint azok, akiket jól betakargatva egy bölcsőbe vagy kosárba tesznek.

Ha első fürösztése után a babát édesanyja hasára teszik, némi idő elteltével lassan elindul, komótosan mászik egyre feljebb és feljebb, egészen addig, amíg meg nem találja a mellbimbót, és szopni nem kezd. Ez azt jelenti, hogy képes önállóan, teljesen egyedül megtalálni édesanyja mellét, ráadásul evés közben könnyedén megfigyelheti édesanyja arcát.






Érzékek


Sokáig azt hittük, a csecsemő nem lát, vagy ha mégis, igen rosszul, mára viszont kísérletek is igazolják, hogy a babák igenis látnak, és képesek felismerni szüleik arcát. A látás persze ebben a korban még korántsem kifinomult, vagyis nem látnak távolra vagy túl közelre, csak körülbelül 20-25 cm-re. Ha megfigyeljük, nagyjából ekkora a távolság szoptatás közben a baba és a mama arca között, vagyis maga a természet rendelte úgy, hogy a csecsemők láthassák, fel- és megismerhessék édesanyjukat ily módon is.

Ezt a tényt olyan kísérletek igazolják, amelyek során a babákat egy képernyő elé fektették és két nő arcképét vetítették rájuk. Ezek közül egyikük a baba édesanyját ábrázolta. A csecsemők cumiját összekapcsolták a képernyőn látható képpel, s amikor a babák egy bizonyos módon cumiztak, a mamájuk képét látták, amikor másképp, akkor az idegen néniét. A babák hamar megtanulták az összefüggést, és tendenciózusan úgy cumiztak, hogy az édesanyjuk képét láthassák.





Sokan talán ostobaságnak tartják a babákkal való gagyarászást, magasabb hangon való beszélgetést. Pedig amikor a szülők automatikusan így kezdenek beszélni gyermekükkel, bennük is egy ösztön kezd el működni. Kísérletek bizonyították azt is, hogy a babák jobban kedvelik a kissé magasabb fekvésű hangokat. Ezen belül is inkább az emberieket, és kifejezetten szeretik, ha kedvesen, kicsit magasabb hangon duruzsolnak nekik, s a legjobban akkor tesznek a szülők, ha eközben a baba szemébe is néznek. Az ezzel kapcsolatban végzett vizsgálatok során a csecsemők egészen összezavarodtak, amikor édesanyjuk hangját egy másik nő képével párosították. Ez is azt bizonyítja, hogy a picik hamar képesek társítani a hanghoz a képet. Ezért van az is, hogy a mamájuk hangjára-képére sokkal készségesebben reagálnak, és hamarabb megnyugszanak.

Amennyire fontos a babáknak a látás és a hallás, legalább annyira fontos az érintés is. Nem véletlen, hogy azok a gyerekek, akik olyan körülmények között nőnek fel –pl. intézetben-, ahol sokkal kevesebb simogatásban, érintésben van részük, sokkal lassabban fejlődnek. Nem esznek annyit, s mivel sokkal kevesebb inger éri őket, és kevesebb szeretetet kapnak, mentálisan is lemaradnak a többiektől. Napi háromszori, negyedórás masszázs következtében például 50 százalékkal gyorsabban híznak a koraszülött babák. Számos tanfolyamon el lehet már sajátítani a babamasszázst, amelynek során a picik láthatóan lubickolnak a mama érintésében, ráadásul az anyukák is örömest simogatják, szeretgetik gyermeküket.



A témáról bővebben is olvashatsz

Marshall H. Klaus – Phyllis H. Klaus: A csodálatos újszülött
Jaffa Kiadó »

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése