Gyermekvállalás – a hivatalos szemszögbõl

Bürokrácia várandósoknak

Ott kezdődik ugye a dolog, hogy megfogan egy élet, növekedni kezd, a leendő édesanya észreveszi ezt, jó esetben még örül is. Orvoshoz megy, aki hivatalosan is megállapítja a magzat meglétét, ezért átnyújt egy ú.n. terhességi kiskönyvet a kismamának. Ezt a könyvet a következő hónapokban több orvos is kezelésbe veszi. Egyikük maga a szülész-nőgyógyász, majd következik a védőnő és a háziorvos. A védőnő – akinek illetékességét az anya lakóhelye szerint határozzák meg – folyamatosan informálja, segíti, felkészíti a jövendőbeli anyukát. Pontosan elmondja, mit tehet és mit nem, milyen esetekben forduljon orvoshoz. Vannak nők, akik szerint ezek inkább dezinformációk – döntse el mindenki maga, valóban így van-e -, de az tény, hogy számos olyan tényezőre felhívják a figyelmet, amelyre sokan nem is gondolnának.

A háziorvos gyakorlatilag láttamozza a terhességet, hiszen bármilyen terhességi probléma esetén úgyis a szülészhez kell fordulni. A terhességi kiskönyv negyedik gondozója a fogorvos, mert az édesanyáknak bizonyos időnként feltétlenül el kell menniük az ellenőrzésre, hiszen a baba fejlődése rengeteg kalciumot von el a mama szervezetétől, és ez akár a fogak megromlását is maga után vonhatja.


Itt a nagy nap!

Az adminisztrációs ügyek azonban persze csak akkor indulnak be igazán, amikor eljön a nagy nap és megszületik a baba. Ha előre megbeszélt császármetszés lesz, akkor még a műtét előtt megkérdezik a gyerek leendő nevét. Természetesen fiú és lánynevet is be kell diktálni, még akkor is, ha történetesen az orvos mindaddig biztos volt valamelyik nemben.

Amennyiben a szülők nem házasok, apasági nyilatkozatra van szükség, ha az édesapa a nevére szeretné venni a gyermeket. Ebben az esetben a várandós anyuka és a leendő apuka besétálnak ahhoz az önkormányzathoz, amely az édesanya lakcíme szerint illetékes, viszik magukkal a terhes kiskönyvet, mindkettőjük személyi igazolványát, majd mindketten aláírják a nyilatkozatot arról, ki a gyermek édesapja. (Semmiféle DNS-vizsgálatra nincs ehhez szükség, tehát bárki vállalhatja így akár más gyerekét.) A szülők kapnak egy példányt erről a nyilatkozatról, amelyet később magukkal visznek a kórházba.





Ott bemutatják, sőt oda is adják a dokumentumot, ennek megfelelően anyakönyvezik a gyereket. Az viszont gyakorlat, hogy a gyermek lakcímigazoló kártyáját minden esetben az anya lakcímkártyáján szereplő helyre jelentik be. Volt már rá példa, hogy a kórházban az illetékes intéző megkérdezte erről az újdonsült szülőket, és ők a közös lakásuk címét adták meg. A kisfiút ennek ellenére az anya szüleinek lakóhelyére jelentették be, mert az édesanya még nem jelentkezett át onnan.

Amennyiben házaspárról van szó, kicsit egyszerűbb a helyzet, mert automatikusan a férjet tekintik a gyerek apjának. Ehhez viszont kell a házassági anyakönyvi kivonat. A gyakorlat azt mutatja, hogy valahol elfogadják az eredetit, legyen az bármilyen régi, valahol pedig egy-három hónapnál nem régebbit kérnek. A bonyodalmak elkerülése végett erről érdemes mielőbb megkérdezni az adott kórházat.

Ha olyan kapcsolatból születik a baba, amelyben a szülők nem élnek együtt, és a szülésig nem is történt meg az apasági nyilatkozat kikérése, úgy az anya nevét kapja a születendő gyermek. Utólagos módosítás, vagyis, hogy az apa később mégis nevére veszi a gyermeket, természetesen lehetséges, ám igen bonyolult procedúra (hiszen ott már névváltoztatási kérelmet is be kell nyújtani), ezért meg kell fontolni időben mindkét félnek, mit is szeretne.





Intézményi szülés esetén az intézményvezető állítja ki a születési igazolást, otthonszülés esetén a közreműködő orvos, vagy a szülők. A területileg illetékes anyakönyvvezetőnél a születést követő első munkanapon meg kell tenni a bejelentést, ha azonban nem kórházban születik a baba, úgy nyolc nap haladékot kapnak erre a szülők. (Természetesen számos híradásból tudjuk, hogy az otthon születés esetén az igazolás kiállítása nem mindig ilyen egyszerű!)

A következő lépés a TAJ-kártya beszerzése. Az ezt igénylő formanyomtatvány megtalálható, kérhető az újszülött-osztályokon, otthoni szülés esetén az anyakönyvezést végzőtől kell kérni a papírt. Az anyakönyvvezető ezután elküldi a kérelmet az Egészségbiztosítási Pénztárnak, ahol soron kívül, nyolc napon belül kiállítják, és postán megküldik a kártyát a szülőknek.


Pénzügyek

A legújabb, minden újszülöttnek járó támogatási forma a sok vihart kavart Babakötvény. Ez 40 000 Ft-ot jelent, amit a gyermek születésekor az állam ad, de csak 18 éves korában juthat hozzá. Ennek részleteiről itt olvashatsz »

Jónéhány támogatásfajta létezik ma, amely jár ugyan, de nem alanyi jogon. Vagyis csak akkor folyósítják, ha kérvényezik. Ami nem volna baj, csak éppen az újdonsült édesanyának sokkal több feladata van annál az első néhány hónapban, semhogy hivatali sorban állással töltse az idejét. Nagy szükség van itt az édesapák segítségére, sok esetben viszont kellenek az anya aláírása, okmányai, számlaigazolásai, s ez némileg bonyolítja a folyamatokat.

Először is ott van az ú.n. anyasági támogatás, amely minden olyan mamának jár, aki a terhessége alatt legalább négy orvosi vizsgálaton részt vett. A támogatás összege 2005-ben egyszeri 55 575 forint. A kérvényt írásban kell benyújtani a születést követő 180 napon belül, az igénylő lakóhelye szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságán. A formanyomtatvány kitöltése mellett csatolni kell az igénylő személyi igazolványát és lakcímkártyáját, az orvos igazolását arról, hogy megvolt az említett négy vizsgálat, valamint a gyerek TAJ-számát igazoló hatósági igazolványt. Emellett pedig be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is. Mivel nem szerencsés postára adni hivatalos iratainkat, a kérvény írásbeli benyújtását célszerű személyesen megtenni.

Aztán van természetesen családi pótlék is, amelyet bármelyik fél igényelhet, a másik szülőnek azonban lemondó nyilatkozatot kell aláírnia. A családi pótlék összege 2005-ben egy gyermek esetén havi 5 100, kétgyermekes család esetén összesen havi 12 400 forint volt. Emellett azonban igénybe lehetett venni a családi adókedvezményt is, amely egy gyermek után 3 000, kettő után 4 000, három után pedig 10 000 forintot jelentett havonta. Ez az adókedvezmény most megszűnik, illetve csak korlátozott formában, a három és többgyermekes családoknál lesz elérhető. 2006. január 1-től viszont megemelkedett a családi pótlék összege, amely így egy gyermek esetén 11 000, kettő esetén 24 000, három gyermekes család esetén pedig 42 000 forintot jelent. A három gyermeket nevelő családok emellett összesen még havi 12 000 forintnyi adókedvezményre is számíthatnak.





A terhességi-gyermekgondozási segély, rövidebb nevén a tgyás, a szülést megelőző egy és a születést követő öt hónapban jár. De csak akkor, ha a szülő nő a szülést megelőző két évben legalább 180 napon át egészségügyi járulékfizető, vagyis biztosított volt. Nem jár viszont akkor, ha a nő a szülési szabadság ideje alatt keresetének 100%-át megkapja. A tgyás összege a szülést megelőző naptári évben (pl. a 2005 decemberében szülőknek 2004. január 1. és december 31.) keresett jövedelem napi átlagkeresetének 70%-a. Az összeget havonta utalják. A szülési szabadság lejárta után, vagyis a tgyás folyósításának megszűnésével igényelhető a gyed, majd azt követően a gyes.

A további részletekről, kedvezményekről, segélyekről és támogatásokról érdemes az érintett minisztéiumok honlapjait, illetve kormányzati portálokat felkeresni, mert a gyermeküket egyedül nevelőkre, nehéz szociális helyzetben élőkre más-más juttatások és szabályok vonatkoznak.

Hasznos linkek Törvény a családok támogatásáról » Családi és pénzbeli ellátások »