Mielőtt bármiféle iskoláról szólnánk, először is néhány érv, miért jobb, ha a gyerekünk még óvodáskorú:
nem kell tanulnia, s vele együtt nekünk sem kell izgulni, hogy vajon tanul-e az a gyerek
nincs az a sok fránya délutáni szakkör, foglalkozás stb.
nincsen drága cuccok utáni vágyakozás
egyáltalán sokkal könnyebb, mert még kicsi a gyerek és kedves és még nem nyílt ki a csipája, hogy szemtelen legyen velünk. De ha már iskolás, akkor már nagyobb öntudatra ébred, egyre több mindenben otthon van s egyáltalán
Ám hiába siránkozunk, sajnos elérkezik a bűvös kor, az iskolaérettség kora, amikor kötelező iskolába menni. Már a szó is borzalmas, hogy kötelező, de hát így lesz nagy okos gyerekünk, aki egy év leforgása alatt csodálatosan megtanul olvasni, írni, számolni. S ez maga a csoda, csak az odáig vezető út egy kicsit rögös, nem beszélve arról, hogy miképp válasszuk ki a helyes intézményt, tanítónénit stb.
Az iskolába való beiratkozás fontos tényezője, hogy a gyerek valóban tanköteles legyen.
De vajon ki a tanköteles?
Hivatalosan minden hatodik életévét betöltött gyereknek iskolában a helye. Persze itt is vannak kivételek. Ki, mikor született? Ha nyári, akkor maradhat még egy évet, ha évvesztes, akkor is. Ám egyre nagyobb divat, ha lehet így nevezni, hogy a szülők visszatartják a gyerekeket, s így a legtöbb elsős már betöltötte a hetedik életévét. S ez nem baj! Saját tapasztalataim szerint inkább előnyös a későbbi iskolába menés, hiszen addigra a gyerek már biztosan érettebb, nemcsak szociálisan, hanem agyban is. A fiam pl. 7 és fél évesen kezdte az első osztályt, s az a sok félelem, amely bennem buzgott, hogy “jaj ő lesz a legidősebb, kinézik a többiek”, sokkal fejlettebb, egyáltalán nem igazolódott be. Sőt! Az idősebb kor jót tett neki, hiszen rangidős lett az osztályban, s ez a fiúknál nem mindegy. Hamarabb is tanult, jobban lépést tudott tartani az osztállyal, nem maradt le. Egyszóval sikeres volt a kezdete. A mi esetünkben a későbbi iskolakezdés nem volt olyan sima ügy, de ha a szülők a jogaival tisztában van, akkor semmilyen intézmény vezetője nem szólhat bele, hogy mikor kezdi a gyerek az iskolát.
Milyen vizsgálatok folynak egy iskolaérettségi felmérésen?
a legfontosabb, hogy tud-e a gyerek hosszú ideig figyelni, nyugton maradni
a tesztek között szerepelnek: sorminták folytatása, arányok felismerése, lakóterük lerajzolása stb.
Képek alapján kell elmondania a történetet, folyamatosan
Anyjáról, apjáról kialakult-e már stabil képe, hogy mivel foglalkozik
Tudja-e pontosan, hogy hol lakik, akár cím szerint is. stb.
S ki dönthet ebben a fontos kérdésben?
A legtöbb joga a szülőnek van. S ezt senki nem vonhatja kétségbe.
Ám a döntés előtt természetesen véleményt mond az óvoda, a Nevelési Tanácsadó, a pszichológusok.
Mi történik a Nevelési Tanácsadóban?
Itt teszteket oldanak meg a gyerekek, felméréseket készítenek a pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, beszélgetnek a gyerekekkel, játszanak. Ez a felmérés sokszor a szülőnek is hasznos, hiszen lehet, hogy a gyerek bátor, hamar beilleszkedik a csoportba, beszélget a felnőttekkel, de szellemi képessége még egyáltalán nem felel meg a leendő elsősének. Vagy fordítva, a gyerek nagyon okos, de idegen környezetben hamar elsírja magát, anyjától nehezen válik le, idegenekkel nem beszél. Ilyen esetben vajon kérdés, hogy mehet-e iskolába?
Régi megfigyelések szerint az a gyerek iskolaérett, aki: Jobb kezével a feje fölött meg tudja fogni a bal fülét, és ugyanezt fordítva. Be tudja kötni a cipőfűzőt, s miközben köt beszél is Kiválóan biciklizik- tehát jó az egyensúlyérzéke Rudolf Steiner, a Waldorf pedagógiai módszer megalkotója szerint, iskolaérett az, aki születése óta 7 tavaszi holdtöltét élt meg. |
Hogyan válasszunk iskolát?
A legjobb módszer, ha mi magunk járjuk végig az iskolákat. Mindenhol tartanak nyílt napokat, ahol nemcsak a szülők, hanem a gyerekek is betekinthetnek az iskolai életbe. Azt mondják, hogy tanítónőt kell választani, s nem iskolát. Ám ez mégsem olyan egyszerű feladat. Mert lehet, hogy a legszimpatikusabb tanítónő egy számunkra egyáltalán nem megfelelő iskolában tanít, vagy épp fordítva. Akkor érdemes az osztályt figyelni, milyen a hangulat, milyen a foglalkozás, felszabadultak-e a gyerekek. Érdemes a már iskolába járó gyerekek szüleivel elbeszélgetni, véleményükre odafigyelni, tapasztalatot cserélni.
Saját tapasztalataim alapján mondom, hogy ez volt a legnehezebb az iskolaválasztásban. Ekkor döbbentem rá, hogy most lettem igazi szülő, hiszen nekem kell most döntést hoznom. Én határozom meg a gyerekem további sorsát, tőlem függ, hogy milyen környezetben, s kivel fogja tölteni napjai 80 százalékát. A választásban sokszor afelé hajlunk, hogy közel legyen az iskola, de lehet, hogy a jobb, előnyösebb intézmény 10-20 percre van lakhelyünktől. Érdemes ilyenkor elgondolkozni azon, hogy mi a jó a gyereknek, s persze nekünk. A közeli iskolának előnye, hogy nem kell sokat utazni, de lehet, hogy a távolabbiban jobb a képzés. Egyszóval pro és kontra teszi ilyenkor az ember az érveket, s bizony április végéig pontot kell tenni az ügyre. Nem könnyű!
Hagyományos iskola, vagy alternatív?
Magyarországon egyre több alternatív iskola van, Waldorf, Rogers, Zsolnay módszerű tehetségfejlesztő, személyiségközpontú iskola. Ezek az iskolák nagy része fizetős, nem két filléres havi díjjal, ami nem biztos, hogy egyenes arányban van az oktatás minőségével. Ám szerencsésebb esetben egy sima körzeti iskola is kiváló lehet, ahol kedves tanítónéni, barátságos módszerek várják a gyerekeket. Ha különleges iskolára vágyunk, akkor mindenképp jól járjunk utána, hogy mit és hogyan fog tanulni a gyerek, nehogy menetközben szembesüljünk a ténnyel, hogy nem is ilyen iskolát képzeltünk el a gyerekünknek.
Hasznos linkek, tippek:
Mindent az alternatív iskolákról »
Iskola lap »
Szólj hozzá te is!
Fórum: Iskolaérettség »
Maria Montessori pedagógiájának legfontosabb alapelve: az élet tisztelete. Ehhez a gyerek akkor jut el a legeredményesebben, ha hagyjuk őt önállóan cselekedni, a nevelés alapelve tehát a gyermek aktívitása, s ez határozza meg a pedagógus feladatát is: “segíts, hogy magam csinálhassam!” Az önálló cselekvés leghatékonyabb segítői: a Montessori-eszközök, amelyek úgy szerkesztettek meg, hogy azokat a gyermek csak rendeltetésének megfelelően használhatja. Esztétikusak, lekötik használójuk figyelmét, érdeklődését. Az óvoda és elemi iskola alsó tagozatában kiemelt szerepet kap “tantárgyként” a mindennapi élet gyakorlatai, az iskola ismeretanyagaiban a kozmikus nevelés (cosmic education) jelentős. A csendgyakorlatok az óvodában állandó formák, amelyek a későbbiekben is fontos szerepet kapnak.
A Waldorf-pedagógia a gyermek fejlődésének fázisaira épülő nevelési elveket alkalmaz. Különös figyelmet kap a napi, a heti, a havi ritmus, a művészeti, a zenei és kézműves képességek fejlesztése. Elsőtől nyolcadikig a közismereti tárgyakat az osztálytanító tanítja a főtanítás ideje alatt. Így a gyerekeknek ebben a fontos életszakaszban folyamatos kapcsolatuk van az általuk elismert és szeretett személlyel. A Waldorf iskolában nincsenek tankönyvek. Nagyalakú, sima lapú füzeteket használnak, a gyerekek az osztálytanító vezetésével, maguk készítik el könyveiket. A szülők és az intézmény kapcsolatának elmélyítését közös ünnepek, nyílt napok is segítik.
A Rogers-módszer -ben a nevelő személyisége a legfontosabb. Szorongásmentes, bizalomteli és biztonságot nyújtó iskolai légkör kialakítása a cél, amelyben az ismeretszerzés és az együttlét nem kényszer, hanem örömforrás. A tanár ne merev maszkként hordozza tanárságát, amelynek felvételekor személyiségének egy részét otthon hagyja. A tanárnak saját magának, valódinak kell lennie mondja Rogers. Nem a tanulásra-tanításra, hanem a tanulás serkentésére, ösztönzésére kell helyezni a hangsúlyt. Ez kizárólag hiteles tanárokkal lehetséges.
Mit tehetünk otthon, hogy gyermekünk valóban iskolaérett legyen? Érdemes sok-sok társasjátékot játszani a gyerekkel. De figyelem, ne most legyünk elnéző szülők! Nem az a fontos, hogy ő nyerjen, hanem az is fontos, hogy tanuljon meg veszíteni. Már egy egyszerű társasjáték közben le lehet mérni, hogy mennyire türelmes, odafigyelő a gyerek. Tud-e veszíteni, bírja-e a kudarcot, vagy esetleg hisztisen lecsapja a játékot, s elmegy a szobájába. Tudatosan nem érdemes betűket tanultatni a gyerekkel! Sokan abba a hibába esnek, hogy a gyereknek meg kell tanulnia olvasnia, írnia, mire iskolába kerül. Hány szülőnek megy rá a nyara, hogy az ABC-t oktatja a csemetéjének. Sose felejtsük el, hogy mi szülők vagyunk, s a gyerek azért megy iskolába, hogy ott szakképzett pedagógus tanítsa meg az írásra, olvasásra. A korai betűtanulás és olvasás sokszor vezethet súlyos dyslexiához, dysgrafiához. Ha viszont a gyerek maga érdeklődik a betűk iránt, s magától tanul meg egy picit olvasni, akkor azt hagyni kell, ezt se fejlesszük tovább, ennyi tudás bőven elég lesz neki később, hogy ősszel magabiztosan vágjon neki a tanulásnak. Ám az se essen kétségbe, akinek a gyerekét egyáltalán nem érdeklik a betűk! Mindennek megvan a maga ideje! Ezt mindig tartsuk szem előtt, majd megtanulja ősszel az iskolában, s annál nagyobb élménye lesz akkor, mikor a tanító néni dicséri meg. |