![]() |
Nagyon vártam már Annára meséli Olga , de leginkább arra a felemelő pillanatra, amikor először találkozunk. Még maszatosan, köldökzsinórral összekötve, fáradtan, de boldogan. Valahogy így képzeltem a szülést. Ma már képes vagyok mosolyogni azon, micsoda elvárásaim voltak. Ideális szülést képzeltem, álmodtam magamnak. Összeolvastam mindent a témáról, és azt képzeltem, hogy magam is képes volnék levezényelni a gyerekem világrajövetelét. Ebben persze nem voltam egyedül, internetes fórumokon más kismamákkal a saját szülésünket tervezgettük. Volt, aki már anyatejleadónak is jelentkezett, nem is tudom, honnan képzelte, hogy majd literszámra lesz teje. És tegyük azt is hozzá: szinte mindenki az első gyerekét várta.
Rohanás a műtőbe!
Teltek a hetek, lassan betöltöttem a 38.-at, aztán a 39.-et. Semmi más gondolatom már nem volt, csak a szülés. A fórumon, ahol a kismamákkal chateltem, lassan mindenki megszült, és jöttek a szebbnél szebb történetek, első közös fotók. De én még mindig csak álmomban fájtam, toltam. Majd egy héttel a kiírt időpont után az orvosom befektetett a kórházba. Azt mondta, kap még a baba egy-két napot, de aztán beindítja a szülést. Furcsa érzések söpörtek át rajtam. Egy hónappal ezelőtt még visítva tiltakoztam volna, de a 42. hétben úgy voltam vele: történjen már valami. Jó, nem ez a természetes út, de majd utána szépen megszülöm a picikémet. Hát nem tudtam megszülni. Abban az őrült kapkodásban szinte csak arra emlékszem, hogy romló szívhangok és rohanás a műtőbe.
![]() |
Annácska gyönyörű volt, szabályos kis arc, test, és majdhogynem ilyen békés mosoly lebegett az arcán, mikor először találkoztunk. (Mert bizony a császár után nem kaptam meg, nyomban elvitték inkubátorba, mosdatni, mérni, csak órák után láthattam először.) Édesen szuszogott a pólyában, mintha világéletében így, bebugyolálva feküdt volna mellettem. Pedig néhány órája még idegen kezek tépték ki belőlem sajdult belém ez a rémes gondolat.
Az első lépcső az volt, hogy magamban túl legyek az eseményeken. Hogy feldolgozzam a kudarcot, képes legyek elfogadni, hogy nem tudtam megszülni a gyerekem. A második viszont az, hogy a környezetem, az ismerőseim előtt is merjem vállalni azt, ami történt. Igen, jól hallod, merjem vállalni. Mert bizony kaptam olyan megjegyzéseket, hogy na, te megúsztad a szülést. Kihagytad a fájdalmas részét. Jöttek a keményebb megjegyzések is: És most milyen kapcsolatod lesz a gyerekeddel? Képes vagy így is szeretni? A cikkekről nem is beszélve, ahol hosszan ecsetelték, hogy miről marad le a császáros kismama és kisbaba. Mintha az a 20-30-40 év, amit majd együtt töltünk, nem is számítana. Mintha magam döntöttem volna a császár mellett.
| Szólj hozzá a fórumokhoz! Császármetszés szülés » A bűnös császármetszés » Császármetszéssel szültem » |
Dr. Radványi Krisztinát kérdezheted a természetes szülésről, a császármetszésről, a javallatokról és ellenjavallatokról. Blogjában többek között olvashatsz a túlsúly és a fogamzás összefüggéseiről, az otthon szülésről, valamint a spirállal történő fogamzásgátlásról is. dr. Radványi Krisztina szakértői oldala » |
Ez volna a természetes szülés?
Nekem nem voltak különösebb elvárásaim a szüléssel kapcsolatban. Szerencsére teszi nyomban hozzá K. Mirjam. Fájások nélkül vonultam be a 41. héten. Aztán burkot repesztettek, oxitocint adtak, injekcióztak, fájdalomcsillapítóztak
Szóval minden olyan dolog megtörtént, ami nem tartozik a természetes szülés kategóriájába. Nem igazán volt beleszólásom semmibe, képtelen is lettem volna uralni a helyzetet. Úgy gondolom, mindez tényleg azért alakult így, hogy minél jobb állapotban, könnyedebben világra jöjjön a gyerekem.
Ugyanezt mondom a barátnőimnek, akik azon idegeskednek, hogy nem fordult meg a gyerek, és mi lesz, ha császár
Már volt egy császármetszésük, és mi lesz, ha újra
Ha túlhordják, és mi lesz, ha
Nem kellene az anyákat folyton ezzel a műtéttel riogatni. Nem kellene megbélyegezni őket, mint ahogy a természetesen úton szülők sem érdemelnek kitüntetést. A döntés nem a mi a kezünkben van.
![]() |
Dr. Juhász György szülész-nőgyógyász rendelőjében sokféle páciens megfordult. Olyan is, aki nagyon eltökélten készül a normál szülésre.
Az egyik betegem a kilenc hónap alatt szinte minden vizsgálaton elmondta, hogy nagyon nem szeretne császármetszést. Hogy szülni szeretne, úgy, ahogy azt a természet elrendezte. Én ezt preferálom: minden anyának joga és kiváltsága, hogy a saját sorsában részt vegyen. De a szülés közben akadhatnak nehéz pillanatok, amikor nem az anya legyen akár ő is szülész-nőgyógyász dönt. És nem azért, mert nem ért hozzá, hanem mert nem képes objektíven látni saját helyzetét. Ilyenkor az anya helyett, az orvos helyett az élet dönt. Ha a császármetszés biztonságosabb a normál szülésnél, akkor a műtét mellett voksolnak az orvosok.
Én tudom, hogy ez az asszony mennyire készült megszülni a gyerekét. Mégis, egy szava nem volt, mikor mondtam, hogy operálnunk kell. Elmagyaráztam, megértette. Ezért is fontos, hogy a szülész és a szülő nő között bizalmi legyen a viszony. A terhesgondozás nem csupán vizsgálat, leletek átnézése, hanem sok-sok beszélgetés. Egy ilyen kapcsolatban nem hiszem, hogy az anyák nekiállnak az orvossal vitatkozni a szülőágyon sem a császármetszés mellett vagy ellene.
| 10 ok, hogy miért van ennyi császár 1. Több először szülő van, mint ahány többedszerre szülő. Az első gyereket világra hozóknál gyakrabban lépnek fel olyan szövődmények, amelyek miatt az orvos műteni kényszerül. |




