Mert végre lazíthatunk
Mert megszépülünk
Az arc szerencsétlen kivételektől eltekintve letisztul, a bőr megszépül. A pattanások a múlté lesznek, mintha a létező összes méregdrága mitesszerellenes kezelést kipróbáltuk volna; a ráncok kisimulnak, ezért készüljünk is a magyarázatra, ha a botoxinjekciókra gyanakodnának a kolléganőink. A hajunk pedig
igazi oroszlánsörény. Sajnos a böjtje meglesz a kilenc hónap után: a ki nem hullott hajszálak néhány hét alatt bepótolják a lemaradásukat.
És még hátravan a legfontosabb: a mellméret. Akár három számmal nagyobb melltartók jöhetnek csak szóba. Ami pedig a legjobb, hogy már szinte a fogantatás másnapján dús keblűek leszünk, így néhány hónapig fürödhetünk a bomba nőknek kijáró bókokban, füttyögésekben, udvarlásokban.
Mert jó a szex
A férjek pedig majd megőrülnek a külsőnk változásától. Beszélhet itt bárki belső szépségről, a szív ragyogásáról, azért az új méretek igencsak sokat nyomnak a latban. A férfiak teljesen elvarázsolódnak, egyre kedvesebbek, egyre figyelmesebbek. A körforgás pedig remek: figyelmesebb férj, boldogabb leendő anya és még boldogabb leendő baba. Különben tényleg: a jó szex olyan boldogsághormonokat szabadít fel, amit a kicsik is éreznek, így még véletlenül se legyen lelkiismeret-furdalásunk, ha jobban gyűrődik a lepedő.
Mert végre kiszolgálnak |
Mert lehet nyafogni |
Epret kérek! Jaj, mégse, inkább hamburgert! Meg mellé egy kis húslevest! Igen, húslevest akarok hamburgerrel! Egyszerre! Fúj, de rossz ez így együtt! Eper van? A nyafogósdiról általában az első percben kiderül, hogy bevehetjük-e a házassági játszmáink közé. Vannak férjek, akik mereven tiltakoznak, mérgelődnek, megsértődnek, ha a mi férjünk is ebbe a csoportba tartozik, akkor ne feszítsük sokáig a húrt. Álljunk meg a húslevesnél! Ha azonban szerencsés csillagzat alatt születtünk, és kedvesünk a sokadik rettentő kérésünket is loholva teljesíti, akkor nyugodtan nyafkázzunk egy kicsit. Mint minden a várandósság alatt, ez is véges.
Mert sírni jóóó |
Még csak most kezdődött el a Barátok közt, de már harmadszorra pityeredünk el. A zsebkendő lassan alapcikk, a moziba egy kisbőröndnyivel telepszünk be. És milyen jó! Nem kell lopva törölgetnünk a könnyeinket, mint régen a Love Story után, hanem nyugodtan nekiereszthetjük. Azért ha lehet, kerüljük a túlontúl érzelgős, kisbabákról, kismacskákról, kiskutyákról szóló filmeket, mert ez már a párunknak is sok lehet. Esetleg megrémiszti.
Mert végre ehetünk |
Lassan már nem is az a kérdés, hogy mennyit lehet hízni a terhesség alatt, hanem hogy egyáltalán lehet-e hízni. Ha egy boldog, kiegyensúlyozott terhességet szeretnénk, akkor számoljunk le fitneszkismamák négy és fél kiló súlygyarapodásával, és inkább kapjuk be azt a csokikockát, amire vágyunk. Utána jöhet a jól megérdemelt ebéd, uzsi, vacsi közte pedig a csokikockák, -táblák. Ne ugráljunk naponta többször a mérlegre, nem is tesz jót neki, meg nekünk sincs rá szükségünk. Ha a baba puncsfagyira vágyik, úgyse lehet mit tenni
Mert sose vagyunk egyedül |
Még a legnehezebb, ágyban fekvős, görcsölős, fájdogálós hónapokat is megszépíti a tudat, hogy egy kis emberpalánta növekszik bennünk. Hogy ez az egyetlen periódusa az életünknek, amikor soha nem vagyunk egyedül. Két agyunk, két szívünk, két testünk van, valami mágikus összeolvadásban. Megszokjuk a folytonos mocorgását, halljuk a csuklását, érezzük minden rezdülését. Ezek azok a pillanatok, amiket előbb-utóbb biztosan visszasírunk. A rossz dolgok homályba fordulnak, és marad az érzés, hogy milyen jó is volt ez a várandósság