Család

Kell-e a kötelező? Megvéd-e a védőoltás?

Szinte minden kisgyerekes szülő ismeri – akár saját tapasztalatból, akár mások elmesélése nyomán, ha máshonnan nem, az Anna, Peti és Gergő mesefolyam megfelelő epizódjából –, milyen ijesztő állapot a krupp.

A gyerek ugatva köhög, sípolva veszi a levegőt, az oxigénhiánytól akár el is szürkülhet. Szerencsére a gyermekorvos vagy az anyuka hathatós segítsége nyomán az ijesztő tünetek gyorsan enyhülnek. Korántsem lenne ilyen megnyugtató a helyzet azonban, ha a fenti tünetek alapján azt közölné velünk a szakember, hogy a diagnózis: gégediftéria, ismertebb nevén torokgyík.

A két betegség tünetei ugyanis hasonlóak, kimenetelük azonban korántsem. A torokgyíkot okozó baktérium hatására a gége környékén duzzadt, fekélyes gyulladás alakul ki, amely elzárja a légutat, és járványtól függően a betegek akár negyede megfullad. A kötelező védőoltások bevezetésének köszönhetően azonban a fejlett országokban a diftéria mára gyakorlatilag eltűnt.
A magyar oltási protokoll szerint kötelezően beadott védőoltások nagy része a torokgyíkhoz hasonlóan súlyos, korábban járványszerűen jelen lévő megbetegedések ellen véd.

Mitől véd a védőoltás?

Hogyan hat?

A védőoltások olyan elölt vagy legyengített kórokozókat vagy kórokozórészeket tartalmaznak, amelyek a megfelelő ellenanyag előállítására késztetik a szervezetet, de betegség (kórkép) előidézésére alkalmatlanok. Így a védettség kialakul anélkül, hogy a betegséggel együtt járó kockázatoktól tartani kellene.

Kockázat, mellékhatás

Csakhogy nemcsak a betegségeknek, hanem az ellenük kifejlesztett védőoltásoknak is – mint a legtöbb gyógykészítménynek – van kockázata, lehetnek mellékhatásai. Az adott betegség tüneteit enyhe formában idéző pár napos megbetegedés természetes oltási reakció, az immunválasz kialakulásának része.
Az oltóanyagban jelen lévő idegen fehérje, a vivőanyag iránti túlérzékenység, illetve a több oltás egyidejű beadásából fakadó esetleges keresztreakciók azonban enyhébb és komolyabb mellékhatásokat is okozhatnak. 2006 óta több oltást modernizáltak, a tiomerzál nevű
tarósítószer (higanyszármazék) használatát teljesen megszüntették, hogy tovább csökkentsék a mellékhatások kockázatát. A komoly szövődmények előfordulási valószínűsége összességében igen csekély, de ez korántsem vigasztalja azt, akinek a gyerekét érinti.

Szelíd reformjavaslat

A Magyar Homeopata Egyesület hivatalos állásfoglalása szerint az ismert mellékhatások mellett nagy százalékban kimutatható az oltások enyhébb és többnyire átmeneti negatív utóhatása: például a súlygyarapodás megtorpanása, a fejlődés ütemének egyéb irányú csökkenése, elhúzódó hasmenés, ekcéma, felső és alsó légúti tünetek, alvás- és viselkedési zavarok. Ezek – és a súlyosabb mellékhatások – kiküszöbölésére viszont rengeteg hasznos és megfontolandó javaslatot tesznek (a teljes állásfoglalás megtekinthető a www.homeopata.hu oldalon), ezek közül álljon itt néhány:

• Homeopátiás védelem: az oltásból történő homeopátiás kivezetéssel jelentősen csökkenthető a lehetséges mellékhatások kockázata.
• Kevesebb kötelező oltás: a nyugat-európai országokban a kevesebb kötelező védőoltás ellenére a betegségek előfordulása nem kimutathatóan magasabb.
• A beadás időzítése: jelenleg is fontos szempont, hogy védőoltást csak teljesen egészséges gyermek kaphat, a kötelezően megadott oltási naptár személyre igazításával azonban egyéb tényezőket is figyelembe lehetne venni (születési súly, családi kórelőzmény, veszélyeztetettség mértéke stb.).

Kötelező-e a kötelező?

Mitől véd a védőoltás?Sok európai országban semmilyen kötelező oltás nincs. Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban és Belgiumban van néhány, de ezek fajtái országonként változóak. A magyar gyakorlathoz viszonyítva talán csak a csehországi előírások hasonlóan szigorúak.
 
A kötelező védőoltások célja, hogy bizonyos betegségek a teljes népességben elenyésző mértékben vagy egyáltalán ne legyenek jelen. Ha a teljes lakosság átoltottsága 90% körüli, már szinte biztos, hogy a maradék 10% sem fogja elkapni az adott betegséget. Az egyén célja tehát – félig viccesen, félig komolyan – az, hogy legyen beoltva rajta kívül mindenki más. Az oltás önhatalmú megtagadása azonban komoly veszélyt rejt(het) magában. Hiszen amíg csak néhányan tagadják meg az oltást, a közösség immunitása őket is megvédi. Ha azonban tömegek teszik ugyanezt, az súlyos következményekkel járhat. Erre az Amerikában élő amish közösségeket szokták példaként felhozni, akik vallási okokból minden védőoltást megtagadnak. Körükben egy 1979-es felmérés szerint a gyermekbénulás továbbra is jelen lévő, súlyos szövődményekkel járó betegség maradt, míg az ország többi részén egyébként eddigre szinte teljesen el is tűnt.

A védőoltások aktuális rendje ellen kampányoló civil szerveződések ezzel szemben azt hangoztatják, hogy a betegségek egy része nem vagy kevésbé a védőoltások miatt, inkább a mai táplálkozási szokásoknak és higiénés körülményeknek köszönhetően szorult vissza jelentősen. Annak feltérképezése azonban, hogy vannak-e a jelenlegi oltási rendszernek elavult elemei, s ha igen, mik azok, láthatóan igen összetett és mindenképpen komoly szakértelmet kívánó feladat.

Önkéntesen választható védőoltások

Az önkéntesen választható védőoltások többsége egy bizonyos időszakban tetszőlegesen beadható. Amíg a gyermek nem esett át a betegségen, és nincs beoltva, nem (vagy az anyatejen keresztül részben) védett az adott kórokozóval szemben. A későbbi életkorban beadott oltás azonban érettebb immunrendszerrel találkozik, ezért ilyenkor általában kevesebb oltás is elegendő a védettség kialakulásához. A nem kötelező oltások beadatását a gyermekorvossal minden esetben komolyan egyeztetve a szülő az alábbiak szerint kérheti (a felsorolás nem teljes):

– Pneumococcus: a 2009-es ajánlás alapján a pneumococcus elleni önkéntes védőoltás beadását a kötelezőkhöz kell kötni, ezért a szülőnek gyakorlatilag a születés után nyilatkoznia kell arról, hogy szeretné-e beadatni ezt az oltást, vagy nem.
– Rotavírus: 6 hetes kortól adható, de az immunizálást 6 hónapos korig be kell fejezni
– Bárányhimlő: 1 éves kortól adható. 13 éves kor felett két adag szükséges, 6 hét különbséggel.
– Kullancsencephalitis: fertőzött területen élők, gyakran kirándulók számára, 1 éves kor felett.
– Humán papilloma (HPV): 9 éves kortól adható, a méhnyakrák megelőzésére.

Mitől véd a védőoltás?
Mire figyeljen a szülő?
• A kötelező védőoltások beadatása a szülő törvény által előírt kötelessége, melynek elmulasztása komoly jogi következményekkel jár.
• A gyerek az oltás idején legyen mindig teljesen egészséges!
• Két oltás között mindig várjuk ki a szükséges minimális időt: inkább több idő teljen el két oltás között, mint kevesebb!
• Gyermekorvosunkkal egyeztetve érdemes kihasználni a homeopátiás kivezetés lehetőségét.
• Ha bármilyen szokatlan változást tapasztalunk gyermekünkön, ami az oltás következménye lehet, azonnal jelezzük a gyerekorvosnak.
• Ha korábban előfordult oltási szövődmény, vagy a gyereknek ismert tojásallergiája van, erről oltás előtt a gyerekorvost tájékoztatni kell!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése